Bár a legtöbb országban nem lehet engedély nélkül repkedni a 7. hónap után, azért így is előfordul, hogy egy-egy szülés a levegőben indul be. De vajon melyik állam állampolgárságát kapja a baba, aki útközben született? Az európai és az amerikai joggyakorlat eltér ebben.
Minden repülőtársaságnál más és más szabályok vonatkoznak a terhes nőkre, de általánosságban elmondható, hogy problémamentes várandóságnál a második trimeszter végéig, tehát a betöltött hatodik hónapig lehet biztonságosan utazni repülőn.
Ha nincsen a terhes utasnak semmilyen egészségügyi problémája, akkor akár hosszú, tengerentúli járatra is felülhet, de ilyenkor a visszaút idejét is figyelembe kell venni. Az állapotos utazóknak különösen figyelni kell a folyamatos és elégséges folyadékbevitelre, és arra, hogy rendszeresen átmozgassák a végtagjaikat, mert a sok ülés sem a babának, sem az anya érrendszerének, vérkeringésének nem tesz jót.
Nem sokan születnek repülőn
Arra már több példa volt, hogy az orvosi engedély ellenére is beindult egy-egy szülés a levegőben. Ilyenkor kényszerleszállást is végrehajthat a pilóta, hogy a baba és az anya megfelelő orvosi ellátást kaphasson a földön. Ha azonban nem tud a gép leszállni mondjuk időjárási körülmények miatt, vagy mert túl gyors a szülés, akkor a repülőgépen kell világra hozni a babát.
A Simple Flying szerint a repüléstörténet elmúlt évtizedeiben összesen 75 olyan eset volt, amikor repülőút közben született meg egy gyermek.
Ez is érdekelhet: Egyre több utas sérül meg turbulencia miatt.
Melyik jog érvényesül?
Shutterstock
Ha egy baba a levegőben jön világra, több körülményt is vizsgálnak, hogy megállapítsák a baba állampolgárságát.
Melyik ország felett repültek pontosan, amikor hivatalosan megszületett? Az adott országban milyen feltételekkel lehet állampolgárságot kapni? És mi van akkor, ha nemzetközi területen születik a gyermek?
Sok országban a „jus soli" érvényes, vagyis a baba az állam területén való megszületésével szerez ottani állampolgárságot – ezt az angol szokásjog alkalmazza (de pont az Egyesült Királyságban nem érvényes), míg a világ többi részén a „jus sanguinis" van érvényben, vagyis a római szokásjogot használják.
Ez utóbbi érvényes a kontinentális Európa országaiban. Szó szerint azt jelenti, hogy a vér határozza meg a születési állampolgárságot, azaz a gyermek a szülei állampolgárságát kapja automatikusan – ez alól csak az lehet kivétel, ha a bébi a szülei dimplomáciai vagy konzuli kiküldetése alatt születik külföldön, mert akkor az ideiglenes otthonnak számító ország megadja az újszülöttnek az ottani állampolgárságot.
A jus soli ezekben az országokban érvényes: Antigua és Barbuda, Argentína, Barbados, Belize, Bolívia, Brazília, Kanada, Csád, Chile, Costa Rica, Kuba, Dominika, Ecuador, Salvador, Fidzsi-szigetek, Grenada, Guatemala, Guyana, Honduras, Jamaica, Lesotho, Mexikó , Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Tanzánia, Trinidad és Tobago, Tuvalu, az Egyesült Államok, Uruguay és Venezuela.
Mi van a nemzetközi felségterületeken?
A nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi egyezmény értelmében minden légi járművet be kell jegyeztetni egy adott országban, és ez nem feltétlenül az az ország, amelyben felszáll vagy leszáll a repülőgép.
Azaz: ha nemzetközi vizek felett születik a baba, akkor azt az állampolgárságot kapja, ahova a repülőt bejegyezték.
Az ENSZ hontalanság csökkentéséről szóló egyezménye szerint mindig kell megoldást találni arra, hogy egy újszülött rögtön állampolgárságot kapjon. Egy afgán nőnek például megindult a szülés egy amerikai katonai C-17-es csapatszállító repülőgép fedélzetén, amikor evakuálták Kabult 2021 nyarán. Ebben az esetben „jus sanguinis”-t alkalmazták, és a baba felvette az anyja afgán állampolgárságát, mert nem amerikai területen történt a születés, a katonai repülőgép pedig nem számít amerikai territóriumnak.