Riga belvárosa 1997 óta az UNESCO világörökségének része, nem véletlenül: a 19-20. századi szecessziós építészete, a házak épsége és szépsége olyan egyedi arculatot ad a városnak, amely sem Bécsben, sem Budapesten, sem Prágában nem ilyen markáns. Árban pedig sokkal kedvezőbb, mint a felsorolt fővárosok: az éttermek, kávézók, gyógyfürdők, belépők jóval pénztárcabarátabbak.

A belváros könnyen emészthető: egy délután alatt kényelmesen bejárhatjuk, ha pedig elég felkészültek vagyunk, akkor idegenvezetőre sem lesz szükségünk, hiszen mindent könnyű megtalálni. A város 307 négyzetkilométeren fekszik, és mindössze 600 ezer lakosa van. Az egész országban 1,9 millióan élnek.

Az 1201-ben alapított város a középkorban a Baltikum legfontosabb kereskedelmi központjának számított. Először a Hanza-szövetség tagja lett, aztán svéd uralom alá került, majd az oroszok tették rá a kezüket. Ez a kulturális sokszínűség nagyon nagy hatással volt a városra és a kultúrára, mely máig élénken érezteti a hatását.

Riga belvárosa és a legfontosabb épületek egyharmada szecessziós stílusú, és bár a második világháborúban az épületek nagy része romba dőlt, szépen újjáépítették a házakat. A 19-20. században egyébként nagyon gazdag város volt, az Orosz Birodalom egyik legfontosabb kikötőjének számított, és nemcsak kereskedelmi, de kulturális szempontból is a birodalom egyik központjává vált. Nézzük, az izgalmas történelmi múlt hogyan jelenik meg a 21. századi Rigában!

1. Feketefejű kereskedők

Riga óvárosának főterén áll ez a látványos épület. Ahogy fentebb írtuk, a város fontos kereskedővárosként működött több száz évvel ezelőtt, a kereskedők élete azonban nem volt veszélytelen; akár tengeren, akár szárazföldön közlekedtek, rengeteg támadás érte őket. Védendő magukat, szövetségbe tömörültek és Szent Móricot választották védőszentjüknek, akit mindig fekete arccal ábrázoltak – így váltak a rigai kereskedők feketefejűekké, a csoportosulás központja pedig ez az épületegyüttes volt. A háborúban lebombázták a komplexumot, de ma már újból ép, mi több, ez lett a város szimbóluma.

2. Szent Péter templomának tornya

Riga 800 éves gótikus temploma a város legmagasabbja is: 123 méter magas tornyából (ahova lifttel mehetünk fel) egész Riga jól látható.

3. Generációk tükre

A város legrégebbi épületei a Hanza-időszakból maradtak fenn, a házat rokonok építették, ám több száz év különbséggel: a legrégebbi ház a fehér (1490), a középső 1646-ban épült, a zöld épület pedig a „legújabb", ez a 17. században épült.

4. Piaci hangárok

A rigai központi piac négy hatalmas hangárból áll, tiszta, rendezett és nagy a választék. Könnyen megközelíthető, hiszen a belvárosban nincsenek nagy távolságok, így egy kiadós séta után egy kiadósat is ehetünk itt. Európa egyik legnagyobb piacán nem csak friss zöldséget, gyümölcsöt és halféléket vásárolhatunk, de isteni pékáruk, ruházati cikkek és persze szuvenírek és kaphatók. Minden hangárra érdemes 30-45 percet szánni, olyan sok a látnivaló. A piac kültéri része már messze nem ilyen rendezett, de ha marad időnk, azt is járjuk be.

5. Szecesszió

A Rigai Art Nouveau Múzeum egy remek szórakozás, ha szereted ezt a stílust és korszakot. A múzeumban mindent korhűen rendeztek be, sőt még be is lehet öltözni, hogy tökéletes legyen az időutazás, s erről, ha kérjük, még emlékfotót is készítenek nekünk. A múzeum épülete, a bútorok és a legapróbb berendezési tárgyak is gyönyörűek, egyszerűen nem lehet betelni vele.

Vadat, halat, s mi jó falat

Ha még maradt szabadidőnk, akkor Riga új részét is nézzük meg, és ismerjük meg a lett gasztronómiát: ahogy a legtöbb észak-európai konyhában, Lettországban is jellemző a sok, laktató gabona (hajdina, rozs, zab) és a hüvelyesek (bab, borsó), a rengeteg aromás gyökérzöldség (főleg cékla, répa), burgonya és nagyon jó minőségűek a tejtermékeik is. Rengeteg halétel közül válogathatunk, szeretik a vadhúsokat és a gombaféléket. Legnépszerűbb italuk a sör, ráadásul nagyon jók a lett sörök, érdemes kóstolgatni őket. Népszerűek továbbá a hideg ételek, csak a lettek nem szalámit és párizsit esznek, hanem a legkülönfélébb módon tartósított halakat: sózva, füstölve, konzervben, ecetben. Érdekes étel még a savanyított árpaleves, amit pirítossal és halakkal szolgálnak fel. Sokféle erjesztett, savanyított gabonás fogásuk van, viszont meleg ételük elenyésző, azok is főleg ragulevesek, és olyan sűrűek, hogy főételként is fogyaszthatjuk őket.