A főként sík dél-szlovákiai vidék Rozsnyó környékén egyszer csak megváltozik, és hatalmas dombok emelkednek ki a tájból. Nem annyira a magasságukkal ejtik ámulatba az embert, hiszen a legmagasabb csúcs, a Dvorník csak 932 méter magas, hanem a kiterjedésükkel. A Szlovák-karszt java része a magasban terül el, a fennsíkok összterülete 350 négyzetkilométer. Minden kalandvágyó turista azonnal fel akar mászni ide, hogy felfedezhesse őket. A Pelsőctől Rozsnyón át egészen Mecenzéfig és Szepsiig terjedő terület felfedezésére az egész ősz sem lesz elég.
Gyalogtúrák végtelen lehetősége
Fotó: Slovakia Travel
Az ősz a Tátrában és a magashegységekben csalóka lehet. Az ösvények már fagyhatnak, csúszhatnak, és hidegben nem is annyira jó túrázni. A napsütötte és meleg Dél-Szlovákia azonban más történet. A Szlovák-karszt területét egykor sűrű erdők borították, s bár mára a fakitermelés már jócskán megváltoztatta a táj jellegét, a nehezen megközelíthető völgyekben még mindig találhatunk régi erdőket, a fák új generációja pedig fokozatosan megnő a harmadik legfiatalabb nemzeti parkunkban.Akár egy egyszerű sétát választunk Jászóból a Jászói-tavakhoz, vagy egy nehezebb túrát a Jászói-fennsíkon a kék jelzés mentén, a Szlovák-karszt felfedezését kezdhetjük keleti irányból. Ha szeretnénk megcsodálni az ősz színeit a nyírfaligetekben, induljunk az Áji-völgyből a Szarvas-hegyre. Ha szeretünk csavarogni, vágjunk neki egy 17 kilométeres útnak Gömörhorkáról a Koniari-fennsíkon át a martonházai aragonitbarlanghoz.
A népszerű Szádelői-völgy
Fotó: Slovensky-kras.eu
A legnépszerűbb kirándulóhely a térségben a Szádelői-völgy. A völgyszurdok fölé helyenként 300 méter magas sziklák magasodnak, míg a szurdok szélessége néhány helyen mindössze tíz méter. A völgy aljában régi aszfaltút vezet, ezt a nem megerőltető kétórás sétát folytathatjuk a Szádelői-fennsíkon, ahol sok melegkedvelő növény és állat él. Szádelő községből a szurdokvölgyön át a Szár-patak (Blatnica-patak) folyásával szemben tanösvény is vezet, amely a kiindulási pontjába tér vissza. Végigjárni 4-5 órába telik, és érinti a szádelői földvárat is, amely az egyik legrégibb és legnagyobb őskori várhely Szlovákia területén. A kék turistaútvonal mentén eljuthatunk Torna várának romjaihoz, a hab a tortán pedig a szurdokot keletről határoló Áji-vízesések látványa lehet, főleg kiadósabb esőzések után. Ennek a túrának a csúcspontja a Holló-kőről és a Szádelői-kőről elénk táruló kilátás.
Szlovákia legnagyobb fennsíkja – a Szilicei-fennsík
Mivel a Szlovák-karsztot több fennsík alkotja, nem csoda, hogy Szlovákia legnagyobb kiterjedésű fennsíkja is köztük van. A Szilicei-fennsík 153 négyzetkilométeren terül el. Legalább három napra lesz szükségünk, hogy az egészet bejárjuk, és különféle úti célokat választhatunk, mint a Szilicei-jégbarlang, a Berzétei-szikla, a Gyökérréti-tó vagy a Leánykő-szikla. Honnan induljunk? Szoroskőről, Szilicéről vagy Szalócról.
A Szlovák-karszt több mint ezer barlangja
Szinte nem is lehet megszámolni, hogy a Szlovák-karszt területén hány helyen talált utat a víz a föld alá, hogy ott aztán hosszú évszázadok során lenyűgöző képződményeket vájjon a mészkősziklába. A konzervatív források szerint e térségben több mint hétszáz barlang van, mások pedig 1300 barlangot említenek. Aki látta a Sókirályfi menyasszonya (Soľ nad zlato) című filmet, a Domicai-barlangban ráismerhet egyes helyszínekre. Emellett az UNESCO védelme alatt áll a Jászói- és a Gombaszögi-barlang is. Ez utóbbi azonban nincs nyitva egész évben, ezért aki szeretne részt venni a félórás vezetett túrán, sietnie kell, csak október végéig teheti ezt meg. A Krasznahorkai-barlangban rejtőzik a világ egykori legnagyobb cseppköve, és bár megelőzték, az évi 200 kilós tömeggyarapodásának köszönhetően egyszer talán újra átveszi a vezetést. Ha pedig kevesellnénk az őszi színekbe öltözött Szlovák-karszt barlangjait és egyéb szépségeit, elég átmenni a határ másik oldalára, és újabb végtelen lehetőségek tárulnak elénk a magyarországi Aggteleki-karsztvidéken.