A várost a krónikák első alkalommal 880-ban említik „Nitra” néven, amely a germán Nitrahwa víznévből ered – azaz a várost a Nyitra folyóról nevezték el. Az ásatások szerint Nyitra területe már az ókorban is lakott volt, kelták, germánok, avarok éltek itt, a középkorban pedig szláv központtá vált. A 8. és a 9. század fordulóján itt jött létre a Nyitrai Fejedelemség, melynek ura Pribina, a szlávok első ismert fejedelme volt. Ő engedélyezte 828-ban az első keresztény templom megépítését (a mai Szlovákia területén), amit a salzburgi érsek szentelt fel Szent Emmerám tiszteletére. A két évszázadig fennálló fejedelemség aztán a Magyar Királyság fennhatósága alá került, a 880-ban alapított nyitrai püspökség pedig az 1000. év körül megalakult esztergomi főegyházmegye része lett.

Nyitrai vár: kicsi, de fontos

A város domináns látványossága a vár, amely a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi terület. Bár alapterület szempontjából a vár meglehetősen kicsinek számít, de stratégiai elhelyezkedése miatt annál fontosabb szerepet töltött be az évszázadok során. A Nyitrai vár négy részből áll: az erődítményből, a püspöki palotából, a székesegyházból és gazdasági épületekből. A vár messziről látható része a Vazul-torony. A legenda szerint itt vakították meg Vazult, I. (Szent) István magyar király unokatestvérét, mivel azzal vádolták, hogy hatalomra tör. A torony alatt a várbörtön, az udvaron pedig a várkút található, melynek eredeti mélysége 60 méter lehetett. A középkori védelmi rendszer része volt a gótikus árok. 2011-ben felújították, azóta nyári moziként működik, de szabadtéri koncerteket is tartanak itt.

Szlovákia legrégebbi bazilikája

A vár területén található a püspöki székesegyház, a Szent Emmerám-bazilika. Legrégebbi része a román kápolna, amely a 11. századból származik, és már akkor bazilika rangot viselt, amit II. János Pál pápa 1998-ban megújított. Patkó alakú román apszisát diadalív választja el a négyzetes templomhajótól. Különleges kincse egy ezüsttel vert koporsó az 1674-es évből, valamint az 1930-ban megtalált ún. adományozó dombormű a 13. századból. A felsőtemplom egy egyhajós gótikus templom, amely a sziklás hegygerinc legmagasabb pontján épült 1333 és 1335 között. Legértékesebb műemlékei közé tartozik a Megváltó főoltára, melyet 1732-ben szenteltek fel. A templomban látható egy gótikus freskó is, melyet az 1400-as évben készíthettek, a sekrestyében pedig számos értékes liturgikus tárgyat őriznek. A felsőtemplomhoz 1621-1642 között hozzáépített altemplomban tekinthető meg az 1662-ből származó csodálatos oltár, melynek központi része a „Levétel a keresztről” dombormű.

Püspöki székhely

A későbarokk Püspöki palotát a nyugati oldalról építették a várhoz, jelenlegi formáját az 1732-1739-es években kapta. A várkomplexum részét képezi a Nyitrai Püspökség Egyházmegyei Múzeuma, amely 2007-ben nyitotta meg kapuit. Földszintjén különböző oklevelek és más dokumentumok, valamint régészeti leletek modelljei találhatók, az alagsorban pedig liturgikus tárgyak kiállítása látható.