Ez történne velünk, ha nem tartanánk számon a szökőéveket

Sok mindent köszönhetünk az idei február 29-nek is.

febrár 29 feliratú fa elemek egy fa asztalon

Azt bizonyára mindenki megszokta már, hogy egy földi év 365 napig tart – valójában persze 365 és egynegyed nap alatt kerüli meg a bolygónk a Napot. Emiatt van szükség a szökőévekre, amikor is ezt a plusz napot négyévente hozzáadjuk a februárhoz, így az a szokásos 28 helyett 29 napos lesz. Mutatjuk, milyen következményekkel járna az, ha eltekintenénk ettől az apró szépséghibától.

A plusz napok hozzáadásának ötlete az ókori Rómába nyúlik vissza, ahol a naptár a ma ismert 365 helyett 355 napot tartalmazott, mivel a Hold különböző ciklusain alapult. A rómaiak azonban észrevették, hogy rendszer kezd kibillenni az évszakokhoz képest, ezért kétévente egy plusz hónapot adtak hozzá, amelyet Mercedoniusnak neveztek el.

Fotó: Shutterstock

Illusztráció

Időszámításunk előtt 45-ben aztán Julius Caesar római császár bevezette az Egyiptomban kifejlesztett rendszer alapján készült naptárat. Ebben a február négyévente egy plusz napot kapott, hogy összhangban legyen a Föld Nap körüli útjával. Az uralkodó tiszteletére ez a rendszer ma is julián naptár néven ismert.

Fotó: Eric Rothermel/Unsplash

Illusztráció

Meglepő módon viszont nem ez volt az utolsó módosítás. Ahogy telt az idő, a kutatók rájöttek, hogy a Föld útja nem pontosan 365,25 napig tart. Ahogy a Science Alert is kiemeli, a Nap megkerülése valójában csak 365,24219 napot vesz igénybe, ami körülbelül 11 perces különbséget jelent – tehát a négyévenkénti egy egész nap hozzáadása valójában a kelleténél egy kicsit több korrekció volt.

Emiatt 1582-ben XIII. Gergely pápa egy kis kiigazítást eszközölt. A ma is használt gregorián naptár szerint a négyszáz éves ciklusokban négyévente még mindig szökőévről beszélhetünk, kivéve a százzal is osztható évek esetén. A ciklusok négyszázadik éve viszont ismét szökőévnek számít – tehát 2100, 2200 és 2300 nem lesz szökőév, 2400 viszont igen.

Bár a rendszer néha túl bonyolultnak tűnhet, valójában komoly haszna van modern civilizációnkra nézve: ha a naptárunkban ugyanis nem szerepelne ez négyévenkénti kis korrekció, az ókori rómaiakhoz hasonlóan fokozatosan eltávolodnánk az évszakok ritmusától.

Évszázadok alatt ez azt eredményezhetné, hogy a csillagászati jelenségek teljesen megjósolhatatlan időpontokban következnének be, és végül a naptár szerinti nyáron lenne tél, télen pedig nyár. Mindez hosszú távon a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás teljes összeomlását eredményezhetné.

AMI MÉG ÉRDEKELHET