Fotó: Shutterstock
Azt bizonyára mindenki megszokta már, hogy egy földi év 365 napig tart – valójában persze 365 és egynegyed nap alatt kerüli meg a bolygónk a Napot. Emiatt van szükség a szökőévekre, amikor is ezt a plusz napot négyévente hozzáadjuk a februárhoz, így az a szokásos 28 helyett 29 napos lesz. Mutatjuk, milyen következményekkel járna az, ha eltekintenénk ettől az apró szépséghibától.
A plusz napok hozzáadásának ötlete az ókori Rómába nyúlik vissza, ahol a naptár a ma ismert 365 helyett 355 napot tartalmazott, mivel a Hold különböző ciklusain alapult. A rómaiak azonban észrevették, hogy rendszer kezd kibillenni az évszakokhoz képest, ezért kétévente egy plusz hónapot adtak hozzá, amelyet Mercedoniusnak neveztek el.
Ez is érdekelhet! Éppen egy kontinens kettészakadásának vagyunk tanúi
Fotó: Shutterstock
Illusztráció
Időszámításunk előtt 45-ben aztán Julius Caesar római császár bevezette az Egyiptomban kifejlesztett rendszer alapján készült naptárat. Ebben a február négyévente egy plusz napot kapott, hogy összhangban legyen a Föld Nap körüli útjával. Az uralkodó tiszteletére ez a rendszer ma is julián naptár néven ismert.
Fotó: Eric Rothermel/Unsplash
Illusztráció
Meglepő módon viszont nem ez volt az utolsó módosítás. Ahogy telt az idő, a kutatók rájöttek, hogy a Föld útja nem pontosan 365,25 napig tart. Ahogy a Science Alert is kiemeli, a Nap megkerülése valójában csak 365,24219 napot vesz igénybe, ami körülbelül 11 perces különbséget jelent – tehát a négyévenkénti egy egész nap hozzáadása valójában a kelleténél egy kicsit több korrekció volt.
Emiatt 1582-ben XIII. Gergely pápa egy kis kiigazítást eszközölt. A ma is használt gregorián naptár szerint a négyszáz éves ciklusokban négyévente még mindig szökőévről beszélhetünk, kivéve a százzal is osztható évek esetén. A ciklusok négyszázadik éve viszont ismét szökőévnek számít – tehát 2100, 2200 és 2300 nem lesz szökőév, 2400 viszont igen.
Ajánljuk figyelmedbe! Tudtad, hogy a világtérkép csal?
Bár a rendszer néha túl bonyolultnak tűnhet, valójában komoly haszna van modern civilizációnkra nézve: ha a naptárunkban ugyanis nem szerepelne ez négyévenkénti kis korrekció, az ókori rómaiakhoz hasonlóan fokozatosan eltávolodnánk az évszakok ritmusától.
Évszázadok alatt ez azt eredményezhetné, hogy a csillagászati jelenségek teljesen megjósolhatatlan időpontokban következnének be, és végül a naptár szerinti nyáron lenne tél, télen pedig nyár. Mindez hosszú távon a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás teljes összeomlását eredményezhetné.