Ha szoktál kirándulni, biztos belesétáltál már ökörnyálba, amit aztán nem győztél lesöpörni magadról. Furcsa nevű természeti jelenségeket idézünk meg.
Internacionális békalencse
Fotó: Shutterstock
A kicsit nyálkás, de látványos vízi növény néha olyan sűrű a víz felszínén, hogy teljesen beteríti a tavat vagy egy folyószakaszt. A mini – pár milliméteres – növények között van olyan, ami gyökeres és vannak gyökér nélküli fajták, utóbbiak mindig lebegnek. Az egész világon elterjedt növénycsoportról van szó – a kozmopolita növényből összesen 25 fajtát számlálnak a világon.
Az itthon élő fajták közül az egyik, a gyökértelen vízidara (Wolffia arrhiza) a világ legkisebb virágos növénye, mindössze 1,5 mm.
Ragacsos kakukknyál a fáról
Fotó: Shutterstock
Több, hazánkban honos növény tavasszal és nyáron nedvességet termel, kissé ragacsos, habos nedvet, ami jártunkban keltünkben ránk cseppenhet. A fűzfa alatt például garantáltan érhet minket ilyen „eső", mert ez a növény rengeteg nedvet termel ebben az időszakban. Városban jól megfigyelhető, hogy a fűzfák alatti járdákon, padokon ragacsos foltok vannak, ráadásul ezt a nedvet a bogarak és rovarok is kedvelik, tehát ebben az időszakban a fa körül és alatta rajzanak ezek az állatok.
A pókok autója: az ökörnyál
Fotó: Shutterstock
A pókhálótól sokan undorodnak, pontosabban attól, ami a pókhálóban lehet... Az ökörnyál is egy vagy néhány szál a pókhálóból, amin a pókok közlekednek. Ezek hosszú, akár több méteres pókfonalak lehetnek, amin elkezdik izgalmas útjukat a pókok. Hogyhogy nem esnek le?
Egyes pókfélék a szél segítségével jutnak egyik növényről a másikra: kiengedik a pókfonalat és elindulnak, lesz ami lesz.
Ha szerencséjük van, belekap a szél vagy a szellő és megtapadnak valamin vagy valakin. Ezekbe a hosszú pókfonalakba akadunk bele, amikor kirándulunk és ezt nevezik ökörnyálnak – semmi köze az ökrökhöz, talán azért kapta ezt a nevet, mert a pókfonal is ragadós, beletapad a ruhánkba, hajunkba, mint az állatnyál.
Pörgő porördög
Fotó: Shutterstock
Tavasztól őszig szeles, meleg időben láthatunk ilyen portornádót vagy portölcsért, de ezek messze nem olyan veszélyesek, mint nagytestvéreik. Persze porördögből is van kisebb, szelídebb és vannak erőteljesebbek is, amelyek már hasonlítanak egy igazi tornádóhoz, a keletkezésük azonban más-más.
A porördög a meleg talajon a légnyomásváltozásnak köszönhetően alakul ki, felkavarja a homokot, port, leveleket, de hamar meg is szűnik, míg a tornádó felülről, viharfelhőből indul ki, és ha elég nagy és erős, eléri a talajt és hatalmas pusztítást tud végezni.