A legjobb, ha nem ér minket szabadban a villámlás, de mivel a zivatarok nagy része nyáron érkezik, lehet, hogy mégis óvatlanul elkap minket egy vihar. Itt azonban adunk pár tippet, ami megelőzheti a legsúlyosabb eseteket. Itt pedig nézd meg, mi is a villám!
„Hazánkban évente átlagosan 20 és 40 közé tehető azoknak az embereknek a száma, akiket közvetlenül vagy közvetett módon villámcsapás ér. Az esetek túlnyomó részt a szabadban történnek, és az áldozatok nagy része vízparton és sík terepen szenvedi el az egyébként elővigyázatossággal legtöbbször megelőzhető szerencsétlenséget." – írja a Turista magazin.
A legtömörebb tanács talán ez: ha hallod a dörgést, menj fedett helyre! Rendben, de mit csináljunk, ha az erdő, tisztás kellős közepén vagy hegygerincen ér minket a mennydörgés és villámlás?
Viharveszély van, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb mint 15 másodperc telik el.
Ilyenkor a villám tőlünk kb. öt kilométerre tőlünk csapott le és bárhol még megteheti a közelünkben. Az például semmit nem jelent, ha nem látod a villámlást, vagy éppen a villódzást észleled, de a dörgést nem – egyik sem életbiztosítás. Nézzük a leggyakoribb tévhiteket!
Fotó: Unsplash
Nem igaz, hogy:
1. Kétszer sosem csap be ugyanoda a villám.
A villám gyakran többször is ugyanarra a helyre csap, különösen, ha az magas, hegyes dolog, ami kiemelkedik a környezetéből. Tudtad, hogy az Empire State Buildinget villámelemző-laboratóriumként is használták, mert volt olyan, hogy egy vihar alatt akár 12 alkalommal is belehasított a villám?!
2. A villám mindig a legmagasabb tárgyba csap bele.
A villám bárhol lecsaphat. Lesújthat egy fára, érkezhet a földbe, a közeli villanyoszlopba, telefonfülkébe, autóba, épületbe, parkolókra, de nagy, nyílt terekre is.
3. Még egy fa alatt is jobb állni, mint a pusztaságban.
A legnagyobb butaság ezt csinálni! A fába csapó villám ugyanis a gyökérzeten keresztül még a föld alatt is terjeszti az elektromosságot. Ahol minden irányban terjed az áram, lentről fel, fentről le és oldalirányban is. Ha nincs semmi körülötted, csak fa, akkor kuporodj a földre, hogy minél kisebb felületen érintkezz a földdel, mondjuk guggolj és öleld át a lábaidat.
4. Ha nincs esőfelhő, villámlás sem lesz.
A villám gyakran több mint 8-10 kilométerre csap le a zivatartól, messze az esőtől vagy akár a zivatarfelhőtől, sőt olyan is volt már, hogy az esőfelhőktől 16-20 kilométerre észlelték a becsapódást.
5. Minden járművön biztonságban vagyunk villámláskor.
Ez így nem igaz. Csak a teljesen zárt járművek biztonságosak, mint a személyautó, busz, vonat, repülő, melyek Faraday-kalitkaként elvezetik a jármű oldalán az elektromosságot. A motor, hajófedélzet, csónak vagy bicikli nem biztonságos.
6. Nem szabad megérinteni villámcsapást ért embert, mert minket is megráz az áram.
Mindig nyújtsunk segítséget azoknak a sérülteknek, akikbe belecsapott a villám. Akkor is súlyos sérüléseik lehetnek, ha ez kívülről nem látszik. Az emberi test nem tárolja az áramot, tehát nyugodtan megérinthetjük a sebesültet.
7. A túlfeszültség-védő a házon megakadályozza, hogy a házba csapjon a villám.
A villámhárító és a túlfeszültség-védő segít elvezetni az elektromosságot, de csak akkor, ha jól szerelik fel az egész rendszert – a villámcsapástól ez ugyan nem véd meg, a ház viszont biztonságos lesz.
8. Ha fémet viselünk, vonzani fogjuk a villámokat.
Ez nem igaz, viszont, amikor szabadban vagyunk viharban, ne tartózkodjunk fémoszlopok, -kerítések, és egyáltalán, semmilyen fém építmény mellett, mert ha belecsap a villám, remekül vezeti az elektromosságot... belénk. Ha hegyen vagyunk, ahol fémeszközöket használunk a leereszkedéshez, akkor próbáljunk olyan útvonalat keresni, ahol nincsenek fém kapaszkodók és -láncok, mert azok is vezetik az áramot, és fontos az is, hogy a hegyről a vihar haladásának ellentétesen irányába menjünk le. A fémeszközeinket csatoljuk le magunkról, hogy azok ne koccanjanak össze, ne súrlódjanak egymáson.
Mit tegyünk, ha a közelünkben valakit villámcsapás ért?
Mindenképp részesítsük elsősegélyben, és ha mozgatható, akkor azonnal vigyük biztonságos helyre, és kérjünk segítséget a 112-es segélyhívó számon. Ha az áldozat nincs eszméleténél, azaz nincs pulzusa vagy nem lélegzik, akkor életveszélyben van. Ekkor a légútjait meg kell tisztítani és telefonon segítséget kell kérni. Ha már visszatértek az életjelek, stabil oldalfekvésbe kell helyezni, és melegen tartani, amíg meg nem érkezik a szakszerű segítség.