Thesszalonikit i. e. 315-ben Kasszandrosz makedón király alapította, 25 falut csatolva hozzá. A várost az i. e. 2. században fallal vették körül – akkoriban Makedónián belül autonóm városállam volt és saját parlamentje volt. Bár eleinte makedónok lakták, de hamarosan görögök népesítették be. Fejlődő ipara és kereskedelme más népeket is vonzott, és Pál apostol révén a kereszténységet is magába fogadta.

Thesszalonikit a gótok és a szlávok után az arabok és a normannok is feldúlták, de a sok pusztítás és ostrom sem állíthatta meg a város kulturális fejlődését. Három évszázadon keresztül itt rendezték meg minden év októberében a „Kelet és a Nyugat kereskedőinek vásárát".

A szaloniki fivérek: Cirill és Metód

Cirill és Metód ebben a városban Konstantinként és Mihályként látta meg a napvilágot a 9. században. Mindketten magasan képzettek voltak, és kiválóan beszélték a Thesszaloniki környékén használt szláv nyelvjárást. (A nyelvészek szerint a szlávok egészen a 10–12. századig gyakorlatilag egy nyelvet beszéltek, bár több nyelvjárás létezett.) Cirill Konstantinápolyban a Hagia Sophia levéltár könyvtárosa volt, majd kolostorba vonult, aztán filozófiát oktatott a konstantinápolyi főiskolán. Itt kapta a „Filozófus" címet.

Rastislav, Nagy-Morvaország fejedelme III. Mihály bizánci császártól kért tanítókat, akik az „igaz keresztény hitet népe saját nyelvén tanítják". Cirill és Metód vállalták a feladatot, céljuk az volt, hogy a keresztény liturgikus szövegeket szláv nyelven írt könyvekben gyűjtsék össze. Az ószláv nyelv bizonyos magán- és mássalhangzóit azonban nem tudták a görög vagy a latin betűkészlettel lejegyezni. Ezért megalkották a 43 betűből álló glagolita ábécét, és azt használva lefordították szláv nyelvre a Szentírást. Cirill halála után Metód egyedül folytatta a munkát. Élete meglehetősen kalandos volt: kinevezték Pannónia érsekévé, két évig börtönben is ült, ahonnan csak VIII. János pápa közbenjárására engedték el, majd utolsó éveiben liturgikus könyveket fordított. Cirill és Metód ünnepét, július 5-ét, 1880-ban vették fel a római naptárba, II. János Pál pápa pedig 1980-ban Európa társvédőszentjeivé nyilvánította a szaloniki fivéreket.

Thesszaloniki séták

A városnézést általában mindenki a Fehér toronynál kezdi, ahonnan csodás panoráma nyílik a városra. A 18. században Oroszlántoronyként emlegették, a 19. században pedig a „Janicsárok tornya" és a „Véres torony" néven híresült el. Jelenleg a Bizánci Kultúra Múzeuma működik benne. A régészeti múzeum archaikus, klasszikus, római kori és hellenisztikus műtárgyakat mutat be. A világörökségi védelem alatt álló Hagia Sophia bizánci templom a városközpontban található, és Görögország legrégebbi működő templomainak egyike. A látnivalók közül nem szabad kihagyni a város ókeresztény templomát, a Szent Demeter-bazilikát (Hagios Dimitros) sem, amely Thesszaloniki védőszentje, Szent Demeter zarándokhelye. A csodálatos szentélyt az UNESCO 1988-ban vette fel a világörökségi listájára.

Thesszaloniki legfontosabb tere az Arisztotelész tér, amelyet 100 éve alakítottak ki. Kulturális központoknak, szállodáknak, szórakozóhelyeknek ad otthont. A tér közelében található a Galerius diadalív, amely Galerius császár perzsák felett aratott győzelmét hirdeti.