A múlt század harmincas éveiben Jimmie Angel amerikai kalandor aranylelőhelyek után kutatott Venezuela mélyén. Repülőgépéből végül egy még értékesebb kincsre talált rá: a világ legnagyobb vízesésére, a 979 méter magas Angel-vízesésre. Szlovákiában ugyan nincsenek több száz méteres zuhatagok, találunk közöttük azonban olyat, amely magasabb, mint a híres Niagara-vízesés, vagy a szépsége mellett szokatlan elhelyezkedésével párját ritkító: a víz ugyanis itt a falu közepén zúdul le a magasból. Néhányuk pedig olyan mélyen rejtőzik az erdőben, hogy a felkutatásuk felér egy kalandos expedícióval. Mindez kétszeresen is igaz, ha télen ismét kevés hó esik majd.

 MEGLEPŐ KÜLÖNLEGESSÉGEK

Szlovákiában több mint kétszáz vízesés található. Olyan helyeken is rájuk bukkanhatunk, ahol erre nem is számítanánk. Kedvező időjárás esetén vízesés alakul ki a Kis-Kárpátokban Szomolány (Smolenice) felett a Hlboča völgyében. A víz tekintélyes magasságból, kilenc méterről zúdul alá. Ez a természeti képződmény a Driny-barlang közelében található, Nyugat-Szlovákia egyetlen látogatható barlangja azonban télen zárva van a nyilvánosság előtt. Vízesésekre a Garam mentén sem igazán számítanánk, ám Garamrudnó (Rudno nad Hronom) közelében, a Selmeci-hegység oldalában a négyméteres Rudnói-vízesést, a folyó túlsó partján fekvő Újbánya felett pedig az öt méter magas Óhutai-vízesést csodálhatjuk meg. Érdemes megnézni magát a városkát is, amelynek egyes részei a legendás Selmecbányát idézik. Az impozáns, gúlaszerű szirtjeikről és várromjukról ismert Szulyói-sziklák (Súľovské skaly) környékének szépségéhez a 14 méter magas Hlbocký-vízesés is hozzájárul. Ez a zuhatag a Zsolnától 15 kilométerre fekvő Mélyesd (Hlboké nad Váhom) községből indulva közelíthető meg. A Vágtól nem messze található a Lucski-vízesés (Lúčanský vodopád), melynek különleges voltát az adja, hogy egyenesen a Rózsahegytől 12 kilométerre fekvő Lúčky község kellős közepén zúdul alá. A helyi fürdő melletti területet elhagyó patak vize a csaknem 13 méter magas mésztufa kaszkádokon át egy mesterséges tóba ömlik. A helyiek azt is elnézik, ha a turista esetleg megfürdik benne. Télen persze valószínűleg jobban fog esni a közeli, csupán két kilométerre fekvő Kalameny község termálvizes medencéje.

Fenséges hegyi vizek

A Kis-Fátra is bővelkedik különleges természeti szépségekben. A hegység nyugati részén három völgy húzódik a Turóci-medence irányába – a Bélai-, a Necpáli- és a Gáder-völgy. Ezekben vízesésekre is bukkanhatunk. Megnézhetjük a Došná-vízesést (6 m), a Necpáli-vízeséseket (a legmagasabb 4 méter magas) vagy a Vrátna-vízesést (10 m). Az említett völgyek ideális terepet jelentenek a kerékpárosoknak, a környék vonzerejét növelik az áttetsző vizű patakok, Blatnica várának romja és a népi építészetéről híres azonos nevű község – falazott házakkal, csűrökkel és boltíves kapuzatokkal. A Rózsahegyről Donovaly felé vezető út közelében is találhatunk egy impozáns természeti képződményt. Nagyjából félórás gyaloglással érhető el az Alacsony-Tátrában fekvő Brankov-vízesés, amely 55 méteres magasságával a harmadik a szlovákiai vízesések rangsorában. A rekorder a magas-tátrai Kapor-völgyben található Kmeť-vízesés, amely körülbelül 80 méter magas, míg a híres Niagara 50 méterről hull alá. Az észak-amerikai zuhatag természetesen sokkal hatalmasabb, ezért látványosabb is. Míg a Kmeť-vízesést tápláló patak 1,5 méter széles, addig a Niagarán a Dunával összevethető víztömeg zúdul alá. A Magas-Tátrában népszerű célpontnak számít a Csorba-tó feletti Fátyol-vízesés (30 m) vagy az Ótátrafüred feletti Tarajka közelében található Óriás-vízesés (20 m). A Liptói-havasokban a 18 méter magas Rohács-vízesést érdemes felkeresni.

Vízesések paradicsoma

A tátrai zuhatagok gyönyörűek, ám a vízesések iránt rajongó turisták két másik hegységben, a Kis-Fátrában és a Szlovák Paradicsomban fogják a legjobban érezni magukat. Mindkét térségben létrák segítségével lehet a vízesések által kivájt kanyonokban közlekedni. A Juraj Jánošík szülőhelyén, Terhelyen található és több mint 600 méteres szintkülönbséget áthidaló Diery-szurdokrendszer megközelítőleg 20 vízesést rejt. Nagyrészt a szurdokok felső részében helyezkednek el, ezek a szakaszok pedig télen nem járhatók, ám szűk kanyonjaival a hozzáférhető alsó rész is lenyűgözi a látogatót. A hegység ellenkező oldalán, Šútovo község felett egy sziklafalról zúdul le a 38 méter magas Sútói-vízesés, amely télen is könnyen megközelíthető. A Kis-Fátra déli részében egy összetéveszthetetlen fehér sziklaoromról, az 1352 méter magas Kľakról csorog le a 30 méteres Kľak-vízesés. A legismertebb, létrarendszerrel megközelíthető és vízesésekben gazdag térség a Szlovák Paradicsom. A világ legmagasabb vízesése, az Angel-vízesés az Auyan Tepui fennsíkról zúdul alá, ennek magassága (2450 m) megközelíti a mi Gerlachfalvi-csúcsunk magasságát (2655 m). A Szlovák Paradicsomban is találunk magasan fekvő fennsíkokat, a legnagyobb közülük a három négyzetkilométer kiterjedésű Glac. Innen több völgyön és szurdokon át folyik le a víz. Nyugat felé tart a Nagy-Sólyom-völgy vagy a Piecky, észak felé a Suchá Belá-szurdok, a Vöröskolostor-szurdok és a Kyseľ, kelet felé a Sólyom-völgy, délnek pedig a Zejmár-szakadék. Mindegyikben vaslétrák és hágcsók segítik a haladást. Az itteni vízesések közül a legmagasabb a Fátyolos-vízesés, amely a maga 70 méterével a második legmagasabb szlovákiai zuhatag. Ha a tél keményebb fagyokat hoz, egészen egyedülálló sétát tehetünk a befagyott Hernád folyón, amely észak felől egy lenyűgöző kanyonon át kerüli meg a Szlovák Paradicsomot.