A Dél-Szibériában, Oroszországban található a világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvíz készletének egyötödét teszi ki. A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó az 1642 méteres mélységet is eléri, ám ezt a hatalmas víztömeget 50 évig szennyezték szilárd és folyékony szeméttel, amelyek közül több is méreg. A Baikalsk Pulp and Paper Mill papírgyárat az orosz kormány 2013-ban bezárta, az 50 évig tartó szennyezést ezzel nem lehetett semmisnek tekinteni. A fél évszázad alatt 6 és fél tonna mérgező hulladék ömlött a tóba. És nem ez volt ez egyetlen környezeti katasztrófa a környéken: a tavat több mint 300 folyó táplálja, és az egyetlen, ami a tóból elfolyik, az Angara. Idén az Angarába egy magára hagyott vegyi üzem minden mérge belefolyt, ez azt jelenti, hogy a Bajkál-tóból eddig csak ezen a folyón távozhatott a mérgezett víz, és most az is szennyezetté vált. A folyóba sajnos ammónium, fenol és foszfát és más kemikáliák sora került, sőt a a levegőben mért higany-koncentráció a normális érték a 367 szerese, a lefolyó vízé 33 ezerszerese. Talán év végén kezdhetik felmérni, hogy a földbe mennyi mérgező anyag szivárgott, hiszen onnan a káros anyagok a Bajkál-tóba kerülnek majd.

Egyben minden szakértő egyetért: ez a környék egész Oroszország legszennyezettebb vidéke.

A tóban élő élőlények mind nagy veszélybe kerültek, pedig az itt honos állat- és növényfajok 80 százaléka a Földön sehol máshol nem találhatók meg. 3 évvel ezelőtt például 130 bajkáli fóka tetemeit találták meg. A kistestű bajkáli fóka (más néven nerpál) az egyetlen édes vízi fóka, a kutatók nem tudják, annak idején hogyan kerülhettek a tóhoz, hiszen több ezer kilométerre van a tó az Ohotszki-tengertől. A Bajkál-tó a világörökség része és nagyságát jól mutatja, hogy a Föld édesvíz készletének egyötödét biztosítja.

A szennyezés előtt a Bajkál-tó tava volt az egyik legtisztább vizű tó, a gleccserolvadások után a víz olyan kristálytiszta volt, hogy le lehetett látni közel 40 méter mélyre – most pedig pár évente olyan nagy ökológiai katasztrófák követik egymást, amelyből már egy is véget vethetne az itteni ökoszisztémának. Reménykeltő, hogy a sok környzeti kár miatt nagyon nagy visszhangot kapott Oroszország e vidéke és évről évre több turista nyaral a tó partján. A tó egyébként megújuló, geotermikues energiában dúskál, hiszen folyamatosan aktív szeizmikusan, és ennek köszönhető az is, hogy télen a jég alatt megfagyott buborékmezőket láthatunk.

A tó neve a mongol bajgal szóból ered, ami természetet jelent, most pedig ez világ egyik legmérgezőbb területe.

Ez a gyönyörű táj, még ilyen katasztrófák után is gyönyörű!