A méhek világnapja azért esik május 20-ára, mert ezen a napon született 1734-ben a modern méhészet alapjait megteremtő szlovén származású méhész, Anton Janša, az első osztrák-magyar méhésziskola igazgatója. A mézelő méh és az ember kapcsolata azonban jóval régebbi időkre nyúlik vissza. A vadméhek mézét már az előember is fogyasztotta, a rovar háziasítása pedig igen korán, az i. e. 6-4. évezredben történt meg. Hosszú ideig azonban csak a mézért és a viaszért tartottak méheket, nem tudva arról, hogy nélkülük a termesztett növények többsége nem hozna termést, magok híján pedig szaporítani sem lehetne őket.
Veszélyeztetett faj
A sajtóban gyakran visszatérő téma, hogy a legfontosabb beporzó rovarok, a méhek száma évtizedek óta folyamatosan csökken, sőt, a Föld északi féltekéjén több országban már veszélyeztetett fajnak számítanak. Ennek oka az emberi tevékenységre vezethető vissza, gondoljunk csak az erdőirtásokra, a monokultúrás növénytermesztésre, a vegyi anyagok kontroll nélküli használatára vagy az éghajlatváltozásra. A módosított és kezelt vetőmagok használata miatt egyre inkább csökkennek a virágpor- és nektárforrások, ami a méhpopuláció hanyatlásához vezet.
Méhek nélkül nincs termés
„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl" – ez a fenyegető kijelentés állítólag Albert Einstein szájából hangzott el. Hiteles források hiányában nem tudjuk, hogy valóban tőle származik-e ez a túlzó megállapítás, azt azonban tudjuk, hogy a méheknek és a méhészetnek óriási hatása van az élelmiszertermelés biztonságára és a biodiverzitás fenntartására. A világ élelmiszer-termelésének 76%-a, az európai zöldségtermesztés 84%-a függ a házi- és vadméhfajok beporzásától – ha a méhek végleg eltűnnének, azonnal élelmiszerválság törne ki.
Az Earthwatch Institute természetvédelmi szervezet a Föld legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a méheket. Bár a méhek populációja folyamatosan csökken, a faj még megmenthető. Mindannyian tehetünk a fennmaradásukért például azzal, ha egyáltalán nem vagy csak elkerülhetetlen esetekben használunk permetszereket, de akár úgy is, ha erkélyünkön az ablakládákat, illetve a kertünket virágzó – azaz virágport és nektárt adó – növényekkel ültetjük be.
Szlovák mézek a világ legjobbjai között
A méz Szlovákia folyékony aranya, az ország természeti adottságainak köszönhetően a hazai méhészektől világszínvonalú akác-, hárs-, virág-, repce-, napraforgó- és fenyőmézet is vásárolhatunk. Bár a világ leghíresebb és legdrágább mézei közé a török Elvish méz, az új-zélandi manuka méz és a jemeni sidr méz tartozik, az évente megrendezett nemzetközi versenyeken a közép-európai mezőny is igen erős. 2019-ben a Kanadában tartott mézolimpián Szlovákia összesen 20 érmet szerzett, olyan jelentős méztermelő országokat megelőzve, mint az Egyesült Államok, Oroszország vagy Brazília. Sőt, a világ legjobb méze kategóriában történelmi sikert is arattunk: az aranyérmet egy kelet-szlovákiai méhészet terméke nyerte el.
Tudtad?
- A méhek rovarállamot alkotnak. Egy méhcsaládban egy anya (királynő), 6-8 ezer here és évszaktól függően 10-60 ezer dolgozó él.
- A dolgozó méhek nem aktív nőstények. Átlagosan 30-45 napig élnek – ezalatt kizárólag a munkára koncentrálnak.
- A méh az egyetlen rovar, amely táplálékot állít elő az ember számára.
- Egy liter méz előállításához a méheknek kb. 2.000.000 virágot kell felkeresniük.
- Az ókori Egyiptomban az egyik legfontosabb gyógyszer a méz volt.