A világ legjei: extrém úticélok

Leghidegebb, legcsapadékosabb, legsavasabb, legtöbb a tornádó: a világ tele van izgalmas és veszélyes helyekkel, melyek felfedezésének nem indulhatunk neki alapos felkészülés nélkül.

Fotó: Unsplash

Az anyatermészet ereje mindig lenyűgöző, és sokszor okoz meglepetést még a tudósoknak is. Gondoljunk csak a legutóbbi horvátországi földrengésre, ami többszöröse volt annak, mint amit a szeizmológusok megjósoltak az első zágrábi rengés után. Turistaként sokakat kifejezetten vonzanak az extrém időjárási körülmények, és éppen azért utaznak bizonyos helyekre, hogy megfigyelhessék a természet olykor félelmetes játékát. Mutatjuk a meteorológiailag kiszámíthatatlan desztinációkat.

A leghidegebb: Antarktisz, Dome A (A kupola)

Fotó: Unsplash

A világ leghidegebb pontja a Déli-sarkon, az Antarktisz legmagasabb hegyén, a Dome A-n, azaz az „A" kupolán található. A 4091 méter magas (ebből kb 1600 méter van a felszín fölött) jéghegyen a leghidegebb mért hőmérsékletet egy nyári érték, ekkor mínusz 89 Celsius-fokot rögzítettek. Ebből számolták ki, hogy a legalacsonyabb hőmérséklet télen akár -102 fok is lehet.

Villámrekorder: Zulia, Venezuela

Fotó: Unsplash

Az egész jelenséget összefoglaló néven a catatumbói villámlásnak hívják. A Catatumbo folyó torkolatában szinte mindennapos, hosszú ideig tartó villámlást tartják a földi ózontermelés egyik fő forrásának, de azt pontosan nem tudjuk, hogy ez milyen mértékben járul hozzá a Földet védő ózonréteg vastagságához. Venezuelában, Zuliában villámlik a Földön legtöbbször, évente kb. 1,2 millió villámlást regisztrálnak, vagyis átlagosan percenként 28-at. Évente 140-160 este villámlik, átlagosan 10 órán keresztül, a térség felett gyakran megjelenő viharfelhők pedig legalább 5 km vastagok.

A legcsapadékosabb: Meghalája, India

Fotó: 123rf

Északkelet-Indiában található a Nohkalikai-vízesés, amelyet a folyamatos eső táplál. A 340 méter magas vízesést egy kis fennsík csúcsán összegyűlt csapadékvíz táplálja, és csupán évente egyszer, a december-februári száraz évszakban csökken a vízmennyiség. A zuhatagok alatt szokatlan, zöld vízű merülőmedence alakult ki. A környéken évente 12 000 mm eső esik, a legmagasabb hőmérséklet pedig 28 fok (télen mínuszok is előfordulnak), de folyamatosan magas a páratartalom, így egyedi ökoszisztéma alakult ki, amelynek a rendkívül zöld, burjánzó esőerdő az egyik ékköve.

A tornádók völgye: Markansu, Tádzsikisztán

Fotó: 123rf

A Pamir-hegység egyik völgye, a Markansu-völgy a világ legszelesebb vidéke. A délutáni levegőmozgás ezen a síkságon gyakran akár tornádó erejű szellé is fokozódhat, ami a helyiek szerint gyakran felkapja és több kilométerre elrepíti a kisebb állatokat. A legenda szerint dühös, bosszúálló szellemeknek köszönhetjük ezt az égi jelenséget.

A legsavasabb vidék: Alajuela, Costa Rica

Fotó: Getty Images

Póas vulkán

Costa Rica természeti csodái kifogyhatatlanok, mégis van egy táj, amit érdemes kihagyni, annyira elsavasodott. A levegő és a csapadék is annyira koncentrálodott a Póas vulkán kráterében és a környékén, hogy semmiféle élőlény nem tud itt megmaradni. Több kilométeres körben is arról számolnak be a helyiek, hogy mindent tönkretesz ez a savas környezet, az autók és minden fémtárgy gyorsabban korrodálódik. A víz itt 2,0 pH értékű, ez kb. a kóla és az ecetsav közötti savasságot jelenti.

A legszárazabb: Atacama-sivatag, Chile

Fotó: UnsplashAtacama – A sivatag, ahol 500 évente esik

Chile és Peru területén, 105 000 négyzetkilométeren fekszik a Föld legszárazabb homok- és kavicssivatagja, az Atacama-sivatag. A legszárazabb rész, Yungay, Chile területén van, ahol 500 éve nem esett eső. Az eső hiánya miatt itt aztán tényleg semmiféle növény vagy állat nem képes megmaradni, de a sivatag más területein ennél azért jobb a helyzet, és rendszeresen esik az eső.

AMI MÉG ÉRDEKELHET