Tényleg, kié is az Antarktisz?

Neadjisten, mindenkié? Vagy a pingvineké? Nem, nem, több ország is magának követeli.

Fotó: Shutterstock

150 éve született Roald Amundsen, aki nem bírta, ha megelőzik. Így hát neki kellett elsőként a Déli-sarkra érnie. Fun factek a nagy felfedezőről.

Nansen, a sötétben tartott példakép

Fridtjof Nansen Grönlandot átszelő expedíciójának hatására döntött úgy Amundsen, hogy életét a felfedezésnek szenteli. Példaképétől kérte kölcsön a Fram nevű hajót 1910-es expedíciójához, azonban Nansent sem avatta be, hogy az Északi- helyett a Déli-sark meghódítására indul.

Fotó: Fram Museum

Expedíción a példakép

Fram Museum

A sarkvidéki expedícióknak és a norvég kutatóknak szentelt oslói múzeum központi eleme a Fram, amellyel Amundsen eljutott az Antarktiszig, és amelynek terébe belépve megismerhetjük a tengerészek életét. De itt állították ki a Gjøa nevű hajót is, amelyen Amundsen átszelte az Északnyugati átjárót.

Fotó: Fram Museum

A Feam eredeti közegében

Emlékház Uranienborgban

Amundsen oslói háza több volt, mint otthon, egyfajta műveleti bázis volt, ahol megtervezte és előkészítette utazásait. Ebből a ma emlékházként működő otthonból indult a számára is végzetesnek bizonyuló mentőexpedícióra 1928-ban.

Hazatért hajóroncs

Amundsent csődbe vitték méregdrága expedíciói, 1926-ban el kellett adnia még Maud nevű hajóját is, azt, amellyel feltérképezte a Jeges-tengert. A legendás hajó végül 1930-ban süllyedt el az Északnyugati átjáróban, de majd’ száz év múlva kiemelték és 2018-ban hazatért Norvégiába.

Fotó: Maud returns home

Maudot sikerült kiemelni a víz alól

Kié az Antarktisz?

Az Antarktisz egyes részeire jelenleg hét országnak (Norvégia, Egyesült Királyság, Franciaország, Chile, Argentína, Új-Zéland és Ausztrália) van el nem ismert területi igénye, ugyanakkor egy 1961-es egyezmény alapján a földrészen tudományos kutatóállomást bármely ország létesíthet.

AMI MÉG ÉRDEKELHET