2016 novemberében egy besztercebányai programozó, Peter Perešíni Dél-Amerikát járta be két keréken. Felejthetetlen élményeket azonban rövidebb túrákon is szerezhetünk, és nem is kell feltétlenül külföldre menni értük. Bár sokan állítják, a világ lóhátról szemlélve a legszebb, a kerékpársport szerelmesei biztosan nem tartoznak közéjük. Két keréken megismerni népszerű helyeket és felfedezni eddig nem látott vidékeket olyan élmény, amelynek kedvező hatásai harványozottan érvényesülnek: a kondi mellett lelkünknek is jót tesz, szabadnak és függetlennek érezhetjük magunkat. A kerékpáros közlekedés iránt sokáig nem mutatkozott nagy érdeklődés, az utóbbi években szerencsére egyre több politikus is felismerte, mennyire környezetkímélő módja ez az utazásnak, legyen szó munkába járásról, bevásárlásról vagy épp kirándulásról. A legutóbbi szlovákiai parlamenti választások is ezt a tendenciát igazolják: különböző mértékben és részletezettséggel összesen tizenkét párt programjában jelent meg valamilyen formában a kerékpáros közlekedés támogatása.
Ezen a téren a vállakozók és nagyvállalatok részéről megnyilvánuló támogatások is nagyon fontos szerepet játszanak, elég, ha a Slovnaft úttörő szerepet betöltő biciklikölcsönző rendszerére, a Slovnaft Bajkra gondolunk. Hasonló projektek Pozsonyon kívül máshol is léteznek: Zsolnán a BikeKIA, Nagyszombatban az Arboriabajk, Nyitrán az arriva.bajk vagy Privigyén a Zöld kerékpár.
SÍK TEREPEN
A Pozsony környéki sík terepet mintha a kisgyerekes családoknak teremtették volna. De azok számára is ideális választás a környék, akik nem tartoznak az edzett bringások közé. A Slovnaft BAjk kerékpárjaival szinte bárhonnan nekivághatunk egy kellemes Duna menti kirándulásnak. Akár egy délután is elég lehet ahhoz, hogy eltekerjünk a Lafranconi híd melletti kavicsos folyópartra, a károlyfalui romantikus öbölhöz, a Ligetfalu határában lévő ártéri erdőkhöz vagy épp a Kis-Duna közelébe. Utóbbi a pozsonyi kikötőnél ágazik le a folyóról, és közel 130 km hosszan alkotja Csallóköz természetes határát. A szinte minden biciklis által kipróbált, klasszikusnak mondható Pozsony környéki útvonalakon is mindig találni valami újdonságot. A dunacsúni töltésen tekerve érdemes letérni a közeli erdőkbe, vagy felmenni a kilátóba és gyönyörködni a tájban. A folyó másik partján a Kopács-szigetet érdemes célba venni. A természetvédelmi területen az ezen a vidéken egzotikusnak ható erdősztyeppe-társulások jellegzetes élővilágát ismerhetjük meg. Aki egy nap alatt 50-60 km-t is le bír kerekezni, célozza meg a Morva folyó – 1989-ig zárt területnek számító – egyedülálló természeti környezetét.
A FOLYÓK BIRODALMÁBAN
Ha olyan kerékpártúrára vágyunk, amely nem túlzottan megerőltető, a vidék pedig szemet gyönyörködtető, látogassunk el az ország keleti szegletébe, Királyhelmec környékére. A mintegy nyolcezer lakosú várostól délre folyik a Tisza, északra pedig a Latorca folyó védett természeti övezete határolja. Az egykori mocsaras vidéket a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozó Tapoly, Ondava és Laborc folyókon kívül a Kárpátalján eredő Ung és Latorca szelték keresztül. Az Ondava és a Latorca találkozásánál létrejövő folyamot nevezik Bodrognak, amely Tokaj városánál torkollik a Tiszába. A 19. század végén lezajlott vízszabályozás sem változtatott a tényen, hogy a környék holtágai számtalan zugot rejtenek, már-már a trópusi esőerdők világát idézik. Míg a régmúltban ezek a helyek csak csónakkal voltak megközelíthetők, a ma ismert töltések megnyitották az utat a kerékpározók előtt. Külön említést érdemel a Tokaji borvidék szlovákiai része, amely mintegy 20 km-re található Királyhelmectől. A Zempléni-szigethegység (legmagasabb pontja a 469 méteres Csókás /Rozhľadňa/) lejtőin nemcsak egyedi borok készülnek minden évben, ez a hely a kerékpárosok számára is maga a paradicsom.
DOMBVIDÉKEKEN
Nyitra környékére is érvényes, hogy a nagy múltú borászatok mellett a vidék ideális körülményeket kínál a két kerék szerelmeseinek, akár igényesebb túrák szervezésére is. Az ikonikus Zobor-hegy (587 m) hosszabb-rövidebb kirándulások helyszíne lehet. A hegy lábánál, a Zobordarázs nevű városrész közelében található templomot még a 11. század első felében építették. Egy picit feljebb, a gyógyszanatórium területén a morva időkből származó egykori bencés kolostor maradványai várják a látogatókat. A közelben lévő Zórád-barlanghoz az aszkétaként a világtól elvonultan élő remete legendája fűződik. Ha van erőnk, feltolhatjuk a biciklit a Piramis adóállomásig, az elénk táruló látványban nem csalódunk majd. De választhatunk egy kevésbé megerőltető útvonalat is: a csúcsot a nem túl meredek ösvényeken megkerülve Zsére érintésével Gímes váráig (514 m) juthatunk. Ha még ugyanaznap vissza is szeretnénk térni Nyitrára, több mint 50 km-es útra kell felkészülnünk. Ha viszont a falu melletti üdülőközpontban szállunk meg éjszakára, másnap a 9–10. század fordulóján épült, azaz még a zobordarázsinál is régebbi gímeskosztolányi kis templomig kerekezhetünk el. Mielőtt visszatérnénk Nyitrára, érdemes letérni Taszármalonyára (Tesárske Mlyňany), a helyi arborétumba és kastélyba. Ez esetben viszont 40 kmes kitérővel kell számolnunk.
FEL AZ ÉGBE
A hegyek és meredek emelkedők kedvelőinek ideális választás egy szlovákiai körút. Például a cseh–szlovák határnál fekvő Veľká Javorina csúcsra (970 m) is aszfaltozott út vezet. Itt ünnepelték meg 1845- ben a szlovák nemzetébresztők a Ľudovít Štúr által szerkesztett újság első számának megjelenését. Napjainkban rendszeresen a cseh–szlovák barátság jegyében szervezett túrák helyszíne a Fehér-Kárpátok ezen része. Szintén aszfaltúton lehet eljutni a Martinské hole üdülőközpontba (legmagasabb pontja az 1476 méteres Nagymező /Veľká lúka/), és az út kétharmadáig a Kubínska hoľa síközpontba is (az 1394 méteres Minčol-csúccsal). A Kis- és Nagy-Fátra vagy a Kócs-hegység panorámája minden nehézségért kárpótol. Ha nem érnénk be ennyivel, akkor menjünk fel a Liptói-havasok rohácsi részében a Ťatliak-menedékházig (1374 m) vagy a Magas-Tátrában a Sliezsky dom nevű hegyi szállodáig (1670 m). Ezekre a helyekre is vezet aszfaltozott út, csakúgy, mint a Király-hegyre (1946 m) az Alacsony-Tátrában. Ez utóbbi útvonalat a szlovákiai kerékpársport berkeiben a legkomolyabb hegyi szakaszként tartják számon.
ÚJ ÚTVONALAK
Az utóbbi két évben számos új kerékpárút létesült az országban. 2019 júniusában Poprádon adtak át egy több mint egy kilométeres szakaszt, amely a városközpontból az aquaparkba és a történelmi Szepesszombat városrészbe vezet. Tavaly augusztusban a kiszucai Karásznóban (Krásna nad Kysucou) került sor új útvonal átadására, egy hónappal később pedig elkészült az erdei kisvasúthoz csatlakozó, Kisgaramot Feketebaloggal összekötő szakasz is. Idén júniusban Nemšová és Trencsén között is kialakítottak kerékpárutat, amely az 1224-ben épült szkalkai monostor mellett vezet el. A kolostorból egy barlang nyílik, ahol a legenda szerint Szent Benedek remete el tudott bújni az őt üldöző rablók elől. Nem sokkal arrébb egy templom is áll, melynek első írásos emléke 1208-ból származik. A közelmúltban befejeződött a Szitnyára (Sitno) vezető kerékpárút kijelölése, amely így – annak ellenére, hogy a vidék ötös védettségi fokozatot élvező természetvédelmi területnek számít – legálisan használható. További kerékpárutak leírásai az erre specializálódott honlapokon találhatók. A Szlovák Kerékpárklub a kerékpáros túraútvonalakat a cykloklub.sk oldalon egy nemzeti regiszterben tartja nyilván. Jelölésekkel ellátott kerékpárutakra a cykloportal.sk oldalon is rákereshetünk.
SZLOVÁKIAI KERÉKPÁRUTAK
A jelölt kerékpárutak hossza: kb. 15 ezer km
A legrégibb nyilvántartott kerékpárút: a Vág-menti, kb. 200 km
A leghosszabb kerékpáros-alagút: a nagyszabosi (Slavošovský tunel), 2,4 km
A legmagasabb, kerékpáron is megközelíthető vízesés: a Kmeť-vízesés, 8 km-re Podbanszkótól
A kerékpárklub a kerékpáros túraútvonalakat a cykloklub.sk oldalon egy nemzeti regiszterben tartja nyilván. Jelölésekkel ellátott kerékpárutakra a cykloportal.sk oldalon is rákereshetünk.