Azt sokan tudják, hogy a vak emberek írásrendszerét Louis Braille [ejtsd: bráj] alkotta meg. Az már kevésbé közismert, hogy a feltaláló születésnapját, január 4-ét az ENSZ a Braille-írás világnapjává nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a vak emberek számára kifejlesztett írásrendszer fontosságára.
1. Louis Braille (1809-1852) mindössze tizenhat éves volt, amikor 1825-ben a Párizsi Vakok Intézete növendékeként kidolgozta a később róla elnevezett pontírást. Addig a vak diákokat a latin betűk domború változatának segítségével tanították olvasni, ám ez a pontírásnál lényegesen nehézkesebb volt, önálló írásra pedig szinte egyáltalán nem adott lehetőséget.
2. A pontírás alapja egy katonai kommunikációs módszer, az ún. éjszakai írás volt, melyet egy francia tüzértiszt fejlesztett ki Napóleon megbízásából, hogy a katonák csendben és fény nélkül is tudjanak kommunikálni éjszaka. Az éjszakai írás leegyszerűsítésével megalkotott pontírás azóta a világ minden táján elterjedt.
3. A Braille-írás nemcsak szöveges tartalmak – irodalmi művek, tananyagok, újságok – közlésére alkalmas, hanem kották, matematikai és kémiai képletek rögzítésére is. A Braille nem egy külön nyelv, hanem az egyes nyelvek karakterkészletének speciális írásrendszere. Ennek megfelelően a különböző nyelvek Braille-karakterei között is lehetnek eltérések. A Braille-karakterek mérete és azon belül a pontok egymástól való távolsága állandó és szabványban rögzített, ami megfelel a tapintó ujjbegy nagyságának a minél hatékonyabb érzékelés érdekében. A Braille-betűket tilos nagyítani vagy kicsinyíteni!
Fotó: Shutterstock
4. A Braille-karakter hat pontból áll, amelyek egy álló téglalap alakú cellában, két oszlopban és három sorban helyezkednek el. A pontok különféle kombinációban való kidomborításával összesen 64 fajta karakter hozható létre, ami a közelmúltig többnyire elég volt a betűk és írásjelek megalkotásához. Néhány évtizede van elterjedőben a nyolcpontos Braille, amelynek esetében a Braille-cella egy további, két pontból álló sorral egészül ki.
5. A Braille-írás nagyon helyigényes, így például a pontírásban nyomtatott könyvek mérete többszöröse a síknyomtatású változatokénak. Például Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 11 vaskos A4-es formátumú kötetet tesz ki Braille-írással. A mindennapokban nem csak hagyományos módon, papíron alkalmazható a pontírás. A XXI. századi technológiák számos lehetőséget adnak a Braille-írás használatára, így például léteznek Braille-kijelzők, számítógéphez csatlakoztatható Braille-nyomtatók, sőt, egy átlagos okostelefon kijelzőjén is lehet majdnem ugyanúgy írni, mint egy hagyományos Braille-írógépen.
Fotó: Shutterstock
6 A Braille-írással az átlagember a hétköznapokban leggyakrabban a gyógyszeres dobozokon találkozhat, de rábukkanhatunk a liftek kezelőpaneljén, egyes élelmiszerek, higiéniai termékek csomagolásán, illetve tapintható köztéri maketteken is. Az euróbankjegyeken nincs Braille-írás, értéküket a papírpénzek eltérő mérete jelzi, de a szlovák, illetve azt megelőzően a csehszlovák papírpénzeken Braille-karakterrel is jelölték a bankjegy értékét.
7. A Braille-írás kétszáz évvel a feltalálása után sem tekinthető elavultnak. A vak emberek számára a mai napig a pontírás jelenti a valódi írásbeliséget, aminek ékes bizonyítéka, hogy sokan még ma is ennek segítségével tanulnak idegen nyelvet, illetve a helyesírás megtanulásában is kiemelkedő jelentősége van.