Drakula „kastélyának" valójában nincs sok köze ahhoz a személyhez, akit egyesek a vámpír regényhős ihletőjének tartanak. A törcsvári kastélyt azonban ennek tudatában is érdemes felkeresni, hiszen a vadregényes táj fölé magasodó épületet nem véletlenül övezik legendák.
Drakula modern arca
Fotó: 123RF
Lugosi Béla azon kevés magyar színészek közé tartozik, akik csillagot kaptak a hollywoodi Hírességek sétányán. Hírnevét éppen 90 évvel ezelőtt alapozta meg, amikor bemutatták a főszereplésével készült, Dracula című fekete-fehér amerikai horrorfilmet, amely Bram Stoker azonos című regényén alapult. A ma Romániához tartozó Lugoson született színész magyarsága is sokat nyomott a latban, amikor megkapta élete első filmes főszerepét, hiszen az ír szerző bestsellerében Dracula (magyarul Drakula) egy székely gróf, aki a Borgói-hágón lévő kastélyában él.
Törcsvár "kísértetkastélya"
Fotó: 123RF
A közvélemény ma mégis a Brassóhoz közeli Törcsvár fölé magasodó várkastélyt ismeri a vámpír „lakhelyeként", amiben nagy szerepe van annak is, hogy időközben ez lett az egyetlen olyan fennmaradt erdélyi kastély, amelyre valamennyire illik a regénybeli leírás. Így az utókor ebben látta meg a turisztikai potenciált…
A Nagy Lajos magyar király engedélyével épült törcsvári erődítmény 1388-ban készült el egy fontos kereskedelmi út őrzésére és a délről érkező betörések ellen. A meredek sziklafal fölé felhúzott vár később Brassó város tulajdonába került, ez időszakban védőinek számos ostromot és támadást kellett elszenvednie. Az első nagy felújítást Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodása idején végezték rajta a 17. század első felében, majd 1723-ban és 1886-ban, legutóbb pedig 1987 és 1993 között került sor egy-egy komolyabb renoválására.
Nyomkövetőt Drakulára!
Először 1958-ban jelent meg az az állítás, hogy Stokert a 15. századi havasalföldi fejedelem, a kegyetlenségeiről ismert III. „Karóbahúzó" Vlad személye ihlette meg karaktere kitalálásakor, ez az azóta sem bizonyított feltevés az In Search of Dracula című, 1972-ben kiadott könyv révén terjedt el a széles nyilvánosságban. A román állam később erre alapozva alakította ki a saját Drakula-mítoszát, amelynek része, hogy III. Vladot Törcsváron tartotta fogságban a pálfordulásai miatt őt büntető Mátyás király. Valójában Vlad valószínűleg sohasem járt Törcsváron, hosszú, 12 évig tartó rabságát Visegrádon töltötte. A családjának viszont köze van a kastélyhoz, az ugyanis egy ideig nagyapja, I. „Öreg" Mircea havasalföldi vajda fennhatósága alá tartozott.