Sziklába faragott arc, pelikánok, többszáz méter magas szurdokfalak és különleges gasztronómai a jutalma annak, aki a Duna Balkán felé vezető szakaszát is bejárná. Az addigi szabályozott, kiépített folyóból itt vadregényes, titokzatos, változatos élővilágnak otthont adó vízi ösvény válik. Cikksorozatunk harmadik részében a németajkú DunavidékrőlSzlovákián és Magyarországon át az izgalmas szerb és román területre kalandozunk.
Szerbia: Vadregényes Vaskapu
Fotó: 123RF
Galambóc vára
A part menti látványosságok sokszor a folyóról mutatják a legszebb arcukat, ezért is népszerűek a különböző dunai hajóutak – a kisebb jachtoktól egészen az óriási cirkálókig. Mindegyik nagyobb városban találunk helyi sétahajózási lehetőséget, de akár Belgrádtól Regensburgig is eljuthatunk kirándulóhajón. A többnapos utazások közül a Budapest és Passau közötti táv a legnépszerűbb,
de ha igazán vadregényes tájra vágyunk, akkor a szerb–román határt is jelölő Vaskapu-szoroson hajózzunk át
– amely valójában nem egyetlen szurdokvölgy, hanem egy több szakaszból álló rendszer. A folyó helyenként 800 méter magas sziklafalak között lép ki végleg a Kárpát-medencéből. Szerbiában akár Belgrádból indulva is áthajózhatunk a Đerdap (Vaskapu) Nemzeti Parkon, és az út során több kiegészítő program is vár ránk: például egy kiadós séta a fantasy filmek díszletének tűnő Galambóc-várnál. A legszebb rész talán a Kazán-szoros, ahol a Duna mindössze 150 méteresre szűkül össze, mélysége viszont meghaladja a 90 métert is. Nemcsak a szerb, de a román oldalon is hajózhatunk – a szoros egyik legismertebb látványossága Decebal dák király 2004-ben átadott, 55 méter magas portréja, amelyet az egyesült államokbeli Rushmore-szobrok mintájára véstek az egyik sziklákba. Ennél jóval korosabb a Tabula Traiana műemlék, amelyet Traianus római császár idején emeltek, mintegy kétezer évvel ezelőtt.
Románia: Vízi csodavilág
Fotó: 123RF
Fekete-tengeri torkolatánál a Duna három nagyobb ágra – Chilia, Sulina és Szent György – szakad, de további számos mellékág, csatorna, láp, holtág, nádas és homokdűne alkotja a Duna-delta halban, vadban és madarakban gazdag vízi világát. Az 580 ezer hektáros Duna-Delta Bioszféra Rezervátum több ezer növény- és állatfajnak ad otthont és 1991 óta az UNESCO Világörökség része. Csak madarakból több mint 320 fajta él itt, szárnyasok milliói repülnek ide költeni a környező kontinensekről.
Bár a megközelítése nehézkes, a Duna-delta nemcsak az ornitológusok, biológusok, vagy a horgászok kedvenc úti célja – az ide látogatók számos speciális program közül választhatnak, és a helyiek egyre nagyobb figyelmet szentelnek a környezetvédelemnek is. Az élővilágot és helyi lakosokat zavaró motorcsónakok helyet a MOL Románia Zöldövezet programja által támogatott Rowmania Ökoturizmus-központ például speciális vízi járműveket, kanotkákat ajánl a deltába érkező turistáknak. A speciális csónakokat a központ alapítója, a korábbi négyszeres olimpiai bajnok kenus Ivan Patzaichin fejlesztette ki. A különleges csónakokkal egy- vagy többnapos túrákat tehetünk a Sulina-ágon, megismerkedve a helyi élővilággal és a gasztronómiai hagyományokkal is.
Ha Szerbia, akkor Belgrád!
Fotó: 123RF
A Duna a legendás belgrádi éjszakai élet egyik központja: legyen szó a parton sorakozó, élőzenés étteremhajókról, vagy a folyó fölé magasodó várról, amelynek falai között számos klub működik, és egy átlagos nyári hétvégén nemcsak helyi együttesek, de akár világsztárok szabad téri koncertjébe is belefuthatunk.