Európa kulturális fővárosairól

Az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés 1985-ben az akkori görög kulturális miniszter – egyébként nemzetközi hírű színésznő és énekesnő –, Melina Mercouri javaslatára indult el az Európai Unió kulturális politikájának részeként. A sort Athén kezdte, a program pedig az azóta eltelt csaknem négy évtized alatt Európa egyik legkiemelkedőbb kulturális eseménysorozatává vált. A kiválasztott városok a megtisztelő címet egy éven át viselhetik, közben lehetőséget kapnak kulturális életük bemutatására és népszerűsítésére.

A városokat olyan kulturális pályázatok alapján választják ki, amely erős európai kötődést mutatnak fel. Ugyancsak szempont, hogy a megvalósításba bevonják a városlakókat, a közösségeket és a kulturális, valamint gazdasági szereplőket is, hozzájárulva ezáltal a régió hosszú távú turisztikai fejlődéséhez. Az Európa kulturális fővárosa program ily módon nemcsak a kulturális örökség bemutatását jelenti, hanem az európai identitás erősítését is.

​Veszprém

Magyarországon a 2010-es európai kulturális főváros, Pécs után Veszprém, a „királynék városa” kapta meg ezt a rangos címet a Bakony-Balaton régióval közösen. Három szomszédos megye több mint 100 városa és községe közreműködésével több ezer ambiciózus és izgalmas projektet dolgoztak ki, amelyeket nemcsak 2023-ban, hanem a későbbi években is rendszeresen meg szeretnének valósítani.

A „Ragyogj!” címet viselő ünnepélyes nyitórendezvényre január 21-22-én került sor Veszprémben, az egész éves rendezvényprogramban pedig zenei és táncfesztiválok, művészeti kiállítások, performanszok, gasztronómiai bemutatók, bornapok és sok minden más is szerepel.

Részletes program: veszprembalaton2023.hu

​Temesvár

1884-ben Temesvár volt az első olyan város a kontinentális Európában, ahol elektromos közvilágítást vezettek be. Ugyancsak ez a város volt az, amelynek utcáin 1989-ben fellobbantak a Ceaușescu-rezsim elleni forradalom szikrái. Nem véletlen tehát, hogy Temesvár a „Fényeddel világítsd városod!” mottót választotta, amely különleges jelentéssel bír a helyiek számára. Európa kulturális fővárosaként a temesváriak bátorságát és a régió sokszínűséget kívánják bemutatni. Az egész éves programsorozat a február 17-19-i nyitórendezvénnyel veszi kezdetét, melyet konferenciák, szemináriumok, workshopok, kiállítások, előadások és számos zenei és előadó-művészeti fesztivál követ majd. Nagyszeben (2007) után Temesvár a második romániai város, amely az Európa kulturális fővárosa címet viseli.

Részletes program: timisoara2023.eu

Elefszína

Európa első kulturális fővárosa Athén volt 1985-ben, Elefszína pedig már a negyedik görög város, amely elnyerte ezt a címet. A város idei művészeti programja az „Átmenet rejtélyei” címet viseli, melyet az ókori elefszínai misztériumok ihlettek. A február 4–5-ére tervezett nyitóünnepséget további 465 esemény, összesen 130 művészeti projekt követi az év során.

A program három fő elemből áll: emberek és társadalom, valamint környezet és munkaerő. A környezetvédelem különösen nagy hangsúlyt kap, mint olyan téma, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel Elefszína (poszt)indusztriális városként, illetve Görögország tágabb értelemben is szembesül.

Részletes program: 2023eleusis.eu/en/