A farsang a karácsonyi ünnepkör és a húsvétot megelőző böjt közötti hetekre esik, egyfajta vidám átmeneti időszak a tél és a tavasz között – az esküvők, disznótorok, álarcos-jelmezes mulatságok és bálok ideje.
Európa nagy részén karneválnak nevezik, amihez a cseh masopust kifejezés áll közelebb, míg a szlovák fašiangy szó inkább a magyar farsanggal rokonítható. Eleink a farsang előtti utolsó csütörtököt „torkos csütörtöknek" hívták. A következő három nap különféle rituálék, maszkos felvonulások jegyében telt, majd táncos mulatsággal zárult. A bőségnek ezt a vidám időszakát követte a húsvét előtti 40 napos böjt, ezért a farsangot az étel ünnepének is tartották.
Olaszország – A leghíresebb karnevál
Fotó: 123rf
Az európai farsangi ünnepségek hagyománya Olaszországból ered. A karnevál szó is a köznyelvi latin „carne vale" kifejezésből származik – ami a hús elhagyására utal.
Az első velencei karneválra a XI. században került sor, és minden bizonnyal nagy sikert arathatott, mert nagyon gyorsan a város ikonikus rendezvényévé vált.
A karnevál résztvevőinek ruhatárából már akkor sem hiányozhatott a gazdagon díszített jelmez és maszk, amelyet a lakosság megcsodálhatott az ünnep alkalmával. A velencei karnevál időpontja minden évben más, csak annyi biztos, hogy január vége és március eleje között zajlik, központi helyszíne pedig a Szent Márk tér. Érdemes azonban bejárni Velece összes utcáját – a tengerre épített város ünnepi hangulata örök emlék marad.
Az ünnepség egy rituáléval, az Angyal repülésével kezdődik, amikor egy akrobata acélkötélen lebegve suhan át a Szent Márk tér felett. Régi hagyomány, hogy a karnevál végén megválasztják a legszebb maszkot, amit látványos bál, zárásképpen pedig tűzijáték követ.
Csehország – Mi kerül a kosárba?
Fotó: 123rf
A fánk több európai országban is a farsang jelképe
Nyugati szomszédunknál még ma is sok városban és faluban fontos ünnep a farsang, amely az adott tájegységtől függően a karnevál, masopust vagy fašank elnevezést viseli.
Ilyenkor élőzene mellett a maszkos felvonulók az egész falut körbejárják. A fiatalok közben egy kosárba tojást, szalonnát és fánkot gyűjtenek, amit aztán este együtt fogyasztanak el a kocsmában tartott mulatságon.
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő Český Krumlovban utcazenészek és színészek közreműködésével zajlik a farsangi mulatság. A nagyobb városokban, mint Brünn vagy Prága, hagyományos ételek kóstolójával egybekötött felvonulásokat szerveznek – és persze az elmaradhatatlan operabált, amelynek minden évben más a témája.
Szlovákia – Szimbolikus temetés
123rf
Hagyományosan kocsonya is kerül az asztalokra Szlovákiában farsangkor
Szlovákiában a farsang vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. A múltban ez volt a disznóvágások és az esküvők, valamint a zenés jelmezes felvonulások időszaka. Liptóban egykor a bíró felesége készített hatalmas mennyiségű rántottát a falu lakói számára.
A lakoma végeztével kezdődött a mulatság, ahol farsangi és csörögefánk, karamell, kocsonya és sokféle rétes került az asztalra.
A farsang csúcspontja az „utolsó muzsika" volt, amikor eltemették a nagybőgőt. Ezen a szimbolikus temetésen az álruhás papot, sekrestyést és kántort az egész falu elkísérte a szertartás helyszínére. Egy temetésen – ahogy illik – sok a sírás-rívás, de mivel a szertartás a humort sem nélkülözte, ezért sok nevetés is volt. A nagybőgő eltemetésével kezdetét vette a böjt, amikor csak húsmentes ételeket, az alkoholtartalmú italok helyett pedig gyógyteát fogyasztottak.