Hagyományos húsvéti finomságok

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, ugyanakkor ősidők óta a tavaszvárás és az újraéledő természet ünnepe is. Mint minden nagy ünnep alkalmával, így húsvétkor is fogyasztunk olyan szimbolikus ételeket, amelyeknek vallási vagy a népi hiedelemvilágban gyökerező jelentésük is van.

husvet fozes sutes nagymama anyuka lany tojas
Fotó: 123rf

A legismertebb húsvéti népszokások közé a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása tartozik. Sőt, az életet és az újjászületést, illetve a feltámadást jelképező tojás festése és ajándékozása az egész világon elterjedt. A tojás a legrégebbi húsvéti ételek közé tartozik, de a böjt lezárásával természetesen az ünnepi asztalra kerül a főtt, füstölt sonka, valamint a bárányhús is.

Bárány – az ünnep áldozati étele

A bárány bibliai áldozati állat, a keresztény világban Jézus feltámadását jelképezi, ezért a húsvéti menüben kiemelt szerepe van. Érdemes minél fiatalabb állat húsát választani, mert az a legízletesebb. A bárányhús klasszikus kísérői a rozmaring és a kakukkfű.

A rozmaringos báránycombhoz a húst megtisztítjuk a faggyútól és alaposan megmossuk. Elkészítjük a pácot a következő hozzávalókból: olívaolaj, fokhagyma, mustár, őrölt feketebors és rozmaring. A húst megsózzuk, bedörzsöljük a páccal, majd hűtőbe tesszük néhány órára. Sütés előtt egy tűzálló tálat zsírral kikenünk, beletesszük a bárányhúst, hozzáadjuk a rozmaringot és a fokhagymát. Meglocsoljuk száraz vörösborral, és előmelegített sütőben készre sütjük. A báránysült mellé köretként majonézes krumplisalátát kínálunk.

Sonka és tojás – húsvéti klasszikusok

Fotó: 123rf

A tojás a húsvét talán legjellegzetesebb jelképe, de a sonka is nélkülözhetetlen az ünnepi asztalon. Jól kiegészítik egymást, számtalan módon felhasználhatók, ráadásul a hidegtálakon nagyon dekoratívak is. Remek kísérőik a színes, friss zöldségek, mint a retek, az újhagyma és a különféle saláták.

A finom főtt sonka titka a hozzáadott fűszerekben rejlik. A főzővízbe tegyünk babérlevelet, egész feketeborsot, vöröshagymát, fokhagymát, különféle zöldfűszereket. Az ínyencek megbolondíthatják még borókabogyóval, fahéjjal, vagy akár ánizzsal is, sózni viszont nem kell, mert a sonka eredendően sós. A kész sonkát hagyjuk a levében kihűlni, utána tálalhatjuk.

Az ünnepi asztal dísze lehet a töltött tojás. A keményre főzött, kihűlt tojásokat megtisztítjuk, félbe vágjuk. A tojássárgáját óvatosan kivesszük, összekeverjük apróra vágott újhagymával, mustárral és tejföllel. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd alaposan kikeverjük. A masszát visszakanalazzuk, vagy nyomózsák segítségével visszatöltjük a tojásfehérjékbe. Díszíthetjük fűszerpaprikával, újhagymával, retekkel vagy petrezselyemzölddel.

Hagyományos húsvéti kalács

Fotó: 123rf

Az ünnepi asztalról elmaradhatatlan foszlós húsvéti kalácsot általában ötös fonattal készítik. Mivel a főtt sonkához is gyakran kínálják, ezért a natúr változata csak enyhén édes, de túróval, kakaóval vagy pudinggal is töltve is nagyon finom.

A kalácstésztához lisztre, vízre, étolajra, kristálycukorra, élesztőre és sóra van szükségünk. Miután a hozzávalókból gyúrt tészta megkelt, annyi részre vágjuk, ahány fonatot szeretnénk. A tésztából hengereket sodrunk és összefonjuk őket. Tepsire tesszük, megkenjük tojással, a tetejét megszórjuk mákkal, dióval vagy mandulával. Előmelegített sütőben megsütjük, és ha kihűlt, tálaljuk.

AMI MÉG ÉRDEKELHET