Hiába a világ leghíresebb épületei, a titkukat mégis jól elrejtették. Most megmutatunk 5+1 rejtett érdekességet, amik megváltoztatják az épületekről alkotott képedet. Ugyanitt üres, elegáns washingtoni kripta hosszú távra kiadó!
1. A londoni Tower Bridge titkos kamrái
London városának egyik legjellegzetesebb látványosságának a kinyíló Tower Bridge számít. A 61 méter magas átjáró a Temzét keresztezi, melyen naponta számos hajó és gépjármű kel át. Az úgynevezett „Bascule” kamrák létezéséről viszont nem biztos, hogy mindenki tud.
A kamrákat eredetileg a híd kinyílása során használt nagyobb ellensúlyok mozgatására építették. A 27 méter magas főcsarnokból álló kamrák a híd pillérein belül találhatók, és többnyire el vannak zárva a nyilvánosságtól. Felépítése sem volt a legegyszerűbb feladat: a mérnököknek azért, hogy a munkások ki tudják ásni az híd alapjait, acélketrecekben kellett a víz alá merülniük.
2. A Capitolium üres kriptája
Az 1973-ban felépített Capitolium az Egyesült Államok kongresszusának központjaként funkcionál. Az ország egyik leggyakrabban felismert látványosságáról viszont sokan nem tudják, hogy egy kriptát rejt magában.
Az eredetileg Grand Vestibule névvel rendelkező kriptát még George Washingtonnak és feleségének építették, hogy haláluk után itt nyugodjanak. Azonban viták sorozatát követően a kongresszus végül úgy döntött, máshol fogják eltemetni a megboldogult elnököt és feleségét. A kripta az európai katedrálisok stílusában készült el, és máig üresen áll.
3. A New York-i könyvtárak eldugott lakásai
New York városa a világ legnagyobb és legimpozánsabb könyvtáraival dicsekedhet, ráadásul a New York-i számít a világ negyedik legnagyobb könyvtárhálózatának. Van viszont egy dolog, amivel a New York Public Library könyvtár látogatói nem feltétlenül vannak tisztában, ezek pedig az épületben elbújtatott lakások.
A könyvtár épületében összesen 13 lakás található, melyekben régen még a könyvtárgondnokok és családjaik éltek. A felújításoknak köszönhetően ma egy részüket megszüntették, egy másik részük pedig üresen áll. A könyvtár jelenleg azon gondolkozik, milyen helyiségekké alakítsa át a még meglévő lakásokat, munkájukat viszont nem segíti, hogy a legtöbb ingatlan elég rossz állapotban van.
4. A Parthenón becsapja az agyat
Az i.e. 447 és 432 között épült Parthenónt a görögországi Athén városában látogathatjuk meg. Az épület egy régebbi templom rekonstrukciója, melyet évente turisták milliói látogatnak meg. A munkálatokat a görög szobrász és építész, Pheidiasz felügyelte, aki nemcsak Athéna szobrát tervezte meg, hanem egy kicsit többet is.
Egy kis matematika segítségével ő csempészte bele a Parthenónba a ma is észrevehető optikai illúziót. Az épületet direkt geometriai szabálytalanságokkal tervezték, mint például a nem egyenlő távolságra lévő oszlopokkal, melyek kicsit még befelé is dőlnek. Ironikus, hogy pont ezek miatt a tökéletlenségek miatt tűnik geometriai tekintetben tökéletesen szabályosnak az épület: az emberi szem ugyanis egyedi módon érzékeli a mélységet. Emiatt az építészeknek figyelembe kellett venniük azt, hogyan lát bizonyos dolgokat az emberi szem, és eszerint korrigáltak.
5. Vatikáni napóra
A Vatikán nem csupán a pápa hazája, de az egyház adminisztratív központja és nagyjából 800, közvetlenül a pápa alá tartozó egyházi dolgozó otthona is. Míg a Vatikán olyan nevezetességekről híres, mint a Szent Péter Bazilika, a Vatikán Múzeum vagy a Sixtus-kápolna, azt már nem mindenki vette észre, hogy a Szent Péter térbe egy napóra is bele van építve.
A Szent Péter tér gránitból és márványból készült térkövei órajelzőként működnek. A tér közepén egy óriási obeliszk található, amely maga a napóra szerepét tölti be és egyébként elég pontosan meg tudja mondani az időt az árnyékból. Ezt az órát a 18. században hozták létre, és időmérés mellett csillagászati célokra is használták.
+1: Szennyvíz helyett királyi menekülőút
Az angliai Brighton városa évente rengeteg turistát csábít a környékre strandjaival, üdülőhelyeivel és építészeti remekműveivel. Brighton ezen felül a világ leghosszabb alagútrendszerét rejti magában, melyet még az 1870-es években, szennyvízelvezetési céllal terveztek. Mivel a térség bővelkedik csapadékban, a rendszer kiépítése nélkülözhetetlen volt.
A viktoriánus időben az emberek nem szerettek pöcegödröket használni, így gyakran a kert végében végezték a dolgukat, ami a brit történelem egyik legnagyobb mérnöki vívmányának megszületését eredményezte. Téglák millióit egymásra rakva alkották meg az alagutakat, melyek titkos átjáróként szolgáltak a királyi család tagjai, illetve a szolgáik számára a Royal Pavilon és a Brighton Dóm között.
- A csodálatos Jeruzsálemi Sziklamecset ›
- 500 éves, rejtett kápolnára bukkantak a kolozsvári templomban ›
- A japán kastély titkai ›
- Épített csodáink: várak és házikók a hegyoldalban ›
- Monumentális, lágy és futurisztikus? Galéria Zaha Hadid életművéből ›
- A világ legszebb épülete? ›