Mindenhol ott vannak körülöttünk, de sokszor tudomást sem veszünk róluk. Természetesnek vesszük a jelenlétüket, holott nélkülük nem létezhetnénk sem mi, sem más növények és állatok. A fák nagyon sokat adnak nekünk életük során, sőt, utána is. Bár beszélni nem tudnak, intenzíven kommunikálnak egymással és a környezetükkel.
Amikor 2015-ben megjelent Peter Wohlleben német erdész könyve, A fák titkos élete, az egész világon felfigyeltek rá. Azóta egészen máshogy tekintünk a fák kapcsolatára a környezetükkel. Most már tudjuk, hogy a fák, amelyek olyan fontosak az élet fenntartásához a Földünkön, intenzíven kommunikálnak a környezetükkel és egymással is.
Illatkommunikáció
A fák egészen halkan beszélnek. A környezetükkel illatok segítségével kommunikálnak. Ha például a fát rovarok lepik el vagy elkezdi lelegelni egy növényevő állat, a fa mérgező anyagokat kezd előállítani és a leveleiben halmozza fel azokat, így az állatnak már nem fog ízleni az eledel. Egyúttal etilén gázt vagy fenolokat választ ki a levegőbe, amivel a többi fát is figyelmezteti, így azok már azelőtt reagálni tudnak, mielőtt a növényevő állat vagy a rovarraj odaér hozzájuk. A fák illatokkal csábítják a darazsakat vagy a madarakat a rajtuk lévő hernyólárvákhoz vagy más fontos táplálékhoz. A virágzó fák nektárt kínálnak a rovaroknak a beporzásért cserébe. Ennek a szimbiózisnak köszönhetően a fák óvják a saját növekedésüket és intenzíven együttműködnek az őket körülvevő ökoszisztémával. Az erdő éppen ezért több, mint a fák összessége, s egy fa is sokkal több, mint puszta deszkaanyag.
Az erdő internetje
Fotó: Shutterstock
Míg az emberek az interneten (world wibe web) keresztül kapcsolódnak egymáshoz, a fáknak megvan a maguk saját internetje – a wood wide web. Az információt itt a gombák kiterjedt hálózata segíti eljuttatni egyik helyről a másikra. A gombafonalak sűrű hálója segít a fának abban, hogy táplálékot vegyen fel a talajból, és össze is köti a gombát a fával. Több mint száz ilyen gombafajt ismerünk, ezeket ektomikorrhizás gombáknak nevezzük. Egy fára több tucat ilyen gomba juthat. A fák a víz, a szén és egyéb tápanyagok átviteléért a fotoszintézissel előállított cukor mintegy egyharmadával fizetnek. A gombák egyúttal nitrogént, foszfort és más ásványi anyagokat kötnek le a talajban, amelyekre pedig a fáknak van szükségük.
Öngyógyító erdő
A mikorrhizás kapcsolatnak – vagyis a fák és a gombák együttélésének – köszönhetően a fák aktivizálni tudják a talajban az antibiotikus anyagokat, és ezzel gyógyítják a környezetüket. Egy idős vagy beteg fa, amelyik már elhalóban van, a fonalak segítségével felismeri a „rokonait“, és több szenet küld nekik, így tulajdonképpen feláldozza magát a többiek érdekében.
A fák és a klímaválság
Fotó: Shutterstock
Hűsít, párásít és levegőt tisztít. Ja, meg árnyékol.
Az emberiség még mindig csak most kezdi felfedezni a természetben létező lenyűgöző kapcsolatrendszert. Pedig a fák és az erdők nem számítanak kivételnek, éppen ellenkezőleg. Ráadásul nekünk, embereknek is jót tesznek. Jól tudjuk, hogy a fák megtartják a nedvességet, amelynek égető hiányát ezen a nyáron Szlovákiában is megéreztük az aszályok során. Egy fa naponta 100 liter vizet is „megihat“, ezt azonban oxigén és vízpára formájában kibocsátja a környezetébe, így azt természetes módon hűti. Ezért tehát a minket körülvevő fák nemcsak árnyékot adnak, hanem egyben a legtermészetesebb légpárásító és légtisztító szerkezetként is működnek.