Őrzik a régmúltat

Isztria nemcsak a jól ismert tengerparti városokból áll, a félsziget belsejében hangulatos kisvárosok színezik a zöld dombokat. Érdemes közülük többet is felkeresni, hiszen itt a régió egy egész más arcát ismerhetjük meg – van, ahová művészek költöztek be, van, ahol csendesek az ódon utcák, míg máshol éppen, hogy a nyüzsgésé a főszerep.

„A világ legkisebb városa" – így aposztrofálja magát Hum, az Isztriai-félszigeten fekvő aprócska település. Mindössze harmincan lakják, és ha szerencsénk van, akkor nincs legalább ugyanannyi vagy még több turista. Két rövid utcáját kényelmes tempóban is végigsétálhatjuk 10 perc alatt, de ne siessünk sehova, mert az ódon házaknak és a főtéren található Szent Jeromos templomnak elvarázsolt hangulata van. Humban az a csodálatos, hogy itt aztán igazán a középkorban érezhetjük magunkat, ugyanis új épületet már rég nem emeltek.

A település egyetlen éttermében, a Humska Konobában érdemes megkóstolni a Biska nevű helyi brandy különlegességet, amelynek egyik alapanyaga a fagyöngy. A kelta eredetű, a legenda szerint kétezer éves ital többi összetevőjére kár is rákérdezni, mert hétpecsétes titok. Az italnak saját fesztiválja is van, az október végén megrendezett Rakija. A településre egyébként nem lehet behajtani, még előtte le kell tenni az autót, a napi parkolójegy ára 10 kuna. Mivel nemcsak a városka csodálatos, de az innen nyíló kilátás is, érdemes kicsit elidőzni itt.

Fehér szarvasgomba és olívaolaj

Nincs messze innen egy nagyobbacska, közel ezer lakosú hegyi település, Motovun sem. Ez talán a legnépszerűbb az összes hegytetőre épült városka közül, lévén masszív városfalai és kapui nagyrészt fennmaradtak. A végigjárható városfalak és az innen nyíló panoráma sok látogatót vonz, épp ezért autó helyett (a parkolás többnyire kihívás) célszerűbb tömegközlekedéssel érkezni.

Motovun gasztronómiai célpontnak sem utolsó, a helyi készítésű olívaolaj mellett a rendkívül ritka és drága fehér szarvasgombáról híres. Az isztriai fehér szarvasgomba (Tuber Magnatum Pico) ára akár az 500–700 ezer forintot is elérheti kilogrammonként, így nem biztos, hogy ezzel a szuvenírrel lepjük meg a teljes ismerősi kört, bár az igazi ínyencek biztosan értékelnék. A hegy aljánál lévő Zigante étterem kifejezetten a szarvasgombás ételekre specializálódott, ahol a fehér verzió mellett számos fogás a jóval megfizethetőbb fekete szarvasgombával készül.

A középkori hangulat és a különleges fogások mellett az 1999 óta július végén, augusztus elején évente megrendezett filmfesztivál is sok látogatót csábít a városba. Az esemény megint csak ínyencség: az öt-hat napon át tartó vetítések során kizárólag a kis stúdiókra, független filmesekre koncentrálnak.

 A művészet forrása

Rendkívül népszerű, így nyaranta igen zsúfolttá tud válni Grožnjan, a művészek városa. Különösen sokan zarándokolnak ide július közepén, amikor jazzfesztivált tartanak, de kifejezetten érdemes szezonon kívül is felkeresni a települést, amikor háborítatlanul élvezhetjük hangulatos sikátorait, a képzőművészeti galériák alkotásait, a városfalról nyíló festői kilátást. A Mirna-folyó feletti dombon épült város a második világháború után szinte teljesen elnéptelenedett, majd a 60-as években fedezték fel maguknak a művészek, akik a világ minden részéből egymás után költöztek ide. Új életet, lendületet hoztak a középkori falak közé, és ma már az antik bútoroktól a fiatal festők modern alkotásaiig rendkívül változatos tematikájú stúdiók sorakoznak itt. A városban számos alkotótábort, rendezvényt is tartanak, színpadain pedig tavasztól őszig szól a komolyzene, a jazz és mindenféle muzsika. És hogy mit kóstoljunk itt? Olívaolajat! Grožnjan kulináris nevezetessége ugyanis a helyi olívaolaj, az Istarska Belica. Ennek az extraszűz olajnak az alapanyagát kézzel szüretelik, majd 24 órán belül mechanikus úton dolgozzák fel, így biztosítva különlegesen magas minőségét és lágy aromáját.