Mesés inuit sziget

Ha szokatlan, extrém élményekre vágyunk, keresve sem találunk jobbat az igazi északnál. Grönland, a Dán Királyság autonóm tartománya, zordságában gyönyörű természeti környezetéről híres. Ezt a furcsa, világvégi országot leginkább a nyugati parti Ilulissatból ismerhetjük meg. Huskyk, bálnák, rénszarvasok otthona, különös mondák, nyáron örökké tartó nappalok, télen hosszú éjszakák világa. Egy érintetlen hely, ahol lehengerlő téli csodák szemtanúi lehetünk: a végtelenbe vesző hómezők, az égig érő jéghegyek, az északi fény mind olyan látnivalók, amelyek miatt megéri pár napot dideregni. A helyiek dán hatásokkal átszőtt inuit kultúrája pedig egészen egyedülálló − a folklórtól a népviseleten át a gasztronómiáig mindenért rajongani fogunk!

Színes halászváros

Ilulissat a kontinensnyi sziget harmadik legnagyobb városa és első számú turisztikai desztinációja. A települést 1741-ben alapították, lakosai a közelmúltig szinte kizárólag halászatból éltek. A turizmus fellendülésével azonban a vendéglátásra terelődött a fő hangsúly: bár a kikötő a mai napig megtelik kisebb-nagyobb halászhajókkal, a kávézók, éttermek, illetve az elképzelhető összes aktív pihenési módot kínáló vállalkozások átvették a vezetést. Ezzel együtt Ilulissat élhető maradt, a látogatónak abszolút nincs turistaparadicsom érzése.

A településszerkezet laza, a házak, az utcák messze vannak egymástól (autóbérlés, de minimum reptéri transzfer ajánlott!), cserébe a homlokzatok a szivárvány minden színében virítanak. Az építészetben a skandináv minimalista funkcionalitás uralkodik, de a helyiek előszeretettel nyúlnak az élénk kék, haragoszöld és harsány lila festékekhez.

​Ilulissati mindennapok

A város lakosainak 91%-a grönlandi, így itt a szó legszorosabb értelmében a helyiekkel találkozunk lépten-nyomon. Az emberek kedvesek, skandináv mércével mérve közvetlenek, és szívesen osztják meg hagyományaikat, tudásukat az arra kíváncsi külföldiekkel.

A mai grönlandi élet megismerésének legjobb módja a kaffemik. Ez a találkozó a hétköznapok fontos alakítója, ahol kitárgyalják a politikát, a sportot, gazdát cserélnek a legújabb pletykák, no meg megtelnek a hasak. A kaffemik (jelentése: kávéval) ugyanis a kávé, illetve az ipari mennyiségű torta és sütemény elfogyasztása köré szerveződő találkozó, ahol akár ötvenen is együtt töltenek pár kellemes órát. Apropó mindig van: születésnap, konfirmáció vagy a tanév kezdete – szinte mindegy, a helyiek kapva kapnak az alkalmon. Ha pedig abban a kitüntetésben részesülünk, hogy meghívnak minket, a kaffemikre feltétlenül mondjuk igent!

Mivel Grönlandon szó sincs mediterrán típusú turistadömpingről, bátran fizessünk be egy inuit kultúrát bemutató programra, ahol valóban autentikus élményekben, személyes találkozásokban lesz részünk. A helyiek szívesen mesélnek a régi időkről, és arról, milyen ma az északi sarkkörtől 350 km-re északra élni. Elmondják, mennyire férkőzött be a napjaikba a globalizáció, mennyire élnek még az ősi mondák, rítusok. Csodáljuk meg az inuit dobtáncot, tekintsük meg a bonyolult motívumokkal hímzett, kikészített fókabőrrel, gyapjúval bélelt, és hosszú, fehér, szőrös csizmával hordott népviseletet.

Egy apróságra pedig mindig figyeljünk: a helyi inuitok büszkék az örökségükre. Sértésnek veszik, ha a külföldiek egyszerűen csak „leeszkimózzák” őket. Ügyeljünk a helyes kifejezésekre!

Autentikus tél

Az időjárást illetően ne legyenek illúzióink: télen a nappali átlaghőmérséklet -10°C, mégis érdemes a zimankóban idelátogatni. A nyári főszezon Ilulissatban zsúfolt és szinte megfizethetetlen, ráadásul a 10–15°C-os „hőségben” számos csípő-maró rovar bosszantja az embert. A lehengerlő természeti látványosságokról, a helyiek meleg vendégszeretetéről azonban télen sem kell lemondanunk, cserébe a sok turista nélkül jóval autentikusabb képet kaphatunk a grönlandi tájról és életformáról.

Kezdjük a felfedezést a 2004 óta a világörökség részét képező Ilulissat-jégfjorddal. Ha korábban láttunk is jéghegyet, azok el fognak törpülni az itteniek mellett. Mintha az óriások örökké mozgó, rianó, recsegő, egymással ütköző jégszoborparkját néznénk. A dermesztő jéghegyek százai mellett a legnagyobb hajók is eltörpülnek, mi pedig megtapasztaljuk, hogy a fehérnek és a kéknek valóban többmillió árnyalata van. A Disko-öböl a fjord szirtjeiről, a vízről vagy egy kisrepülőben ülve, madártávlatból nézve egyaránt fenomenális.

Az „észak hajóin” ugyancsak emlékezetes órákat tölthetünk. Persze, Grönlandon ez a megnevezés nem valamiféle vízi alkalmatosságot takar: a fáradhatatlan huskyk húzta szánokról van szó, amelyek a szárazföldön a mai napig sokszor az egyetlen közlekedési lehetőséget jelentik. Váltsunk jegyet a tetőtől-talpig átmozgató túrára, hasítsunk a hómezők fehérjében, szakadjunk ki egy időre a világból! Majd a bázisra visszatérve el ne felejtsük megdögönyözni a szánhúzó bajnokokat.

Kísérletező gurméknak

Mit esznek a helyiek? Röviden: mindent, amit az óceánból halásznak vagy a dermedt vadonban lőnek. Konyhájuk erősen húsalapú, ráadásul sok szokatlan alapanyagot használ. A sült, szárított, grillezett, erjesztett halak, herkentyűk és emlősök néha érdekes kulináris tapasztalatokat eredményezhetnek, azonban vétek lenne kihagyni nem megkóstolni a pézsmatulok- vagy a fókahúst. Rendeljük ki a suaasatot, a tradicionális rizses-hagymás levest is. Desszert fronton kóstoljuk meg a kalaallit kaagiatot, vagyis a szárított gyümölcsökkel, fűszerekkel ízesített, édes kenyeret, de a minden bolt polcain megtalálható dán finomságokból is kedvünkre válogathatunk. Mivel az élelmiszerek 90%-át importálják, magyar szemmel toronymagas árakra készüljünk: 1 darab tojás 0,7, 1 liter tej 2, 1 kg rizs 5 eurónak megfelelő dán koronát kóstál.

​Milyen vastag pénztárcát vigyünk?

Európából Grönlandra egyedül izlandi vagy dániai átszállással repülhetünk. A jegyekért sajnos, a nagy távolság és a kevesebb járat miatt, elég borsos árat kell majd fizetnünk: Koppenhágából Ilulissatba bő 200 euró/fő/út összeggel tervezzünk.

Helyi programjainkra szintén tegyünk félre: egy félórás kutyaszános kaland 50 euró, egy két-három órás hajókirándulás 100 euró/főnél kezdődik − ahogy egy kiadós éttermi vacsora is. Egyszerű, kétszemélyes szobát a nyári csúcsszezonon kívül már 120 euró/éjtől találunk, míg egy olcsó ebédet már 22 euró/fő áron elkölthetünk.