A zsidó, örmény, keresztény és muszlim negyedekből álló óvárost egy közös fal veszi körül. Neve héberül azt jelenti – a béke városa. Ennek ellenére azonban, története során kevés város látott annyi vérontást és háborút, mint Jeruzsálem. A judaizmus, a kereszténység és az iszlám is szent városként tartja számon. Nagyon sok látnivaló van, amit érdemes és meg is kell nézni: a Templom-hegy, a Siratófal, Dávid király sírja, a Via Dolorosa, az Olajfák hegye, a Gecsemáné-kert, és a felsorolást még sokáig folytathatnánk.
A világ közepe
Fotó: 123rf
A Szent Sír Katedrálisa
A zsidók és a keresztények számára Jeruzsálem a világ közepe. A zsidóknak a „Szentek Szentje", ahol egykor a frigyládát őrizték, a keresztényeknek pedig a „Szent Sír Katedrálisa". A hagyomány szerint a Golgotát – Krisztus megfeszítésének helyét – és a sírba tétel, valamint a feltámadás barlangját is magába foglalja.
Jeruzsálem az iszlám hagyományban is fontos város, noha Mekka és Medina jelentőségével nem versenyezhet. A Templom-hegyen áll az aranykupolás Sziklamecset és az Al-Aksza mecset, az iszlám vallás harmadik legszentebb helye. Érdekes azonban, hogy Jeruzsálem nevét a Korán egyszer sem említi meg.
Siratófal
Fotó: 123rf
Jeruzsálemben elképesztően sok történelmi nevezetesség van, ahhoz azonban, hogy a város misztikumát megértsük, egy helyet mindenképpen fel kell keresni – a Siratófalat, más néven a Nyugati falat, amely a Szentély falának maradványa. A Siratófal elnevezés onnan ered, hogy a zsidók ennél a falnál imádkozva gyászolják a frigyládát őrző templom lerombolását. A nők és a férfiak külön imádkoznak – a nők a fal jobb oldalán, míg a férfiak a bal oldalon. A fal robusztus kövei közé az emberek Istenhez forduló imákkal, kérésekkel teleírt kis papírlapokat tesznek, amelyeket később összegyűjtenek és az Olajfák hegyén eltemetnek.
A Siratófalhoz csak számos ellenőrzés után és csak vállat és térdet is fedő ruházatban lehet odamenni, a férfiak számára pedig fejfedő – kipa, kalap, sapka – viselése is kötelező, továbbá sabbatkor (péntek napnyugtától szombat napnyugtáig) tilos fényképezni. A modern hagyományok egyike, hogy az Izraeli Védelmi Erők katonái itt teszik le esküjüket. Jeruzsálem felszabadításának napját és Izrael függetlenségének napját is a Siratófal közelében tartják.
Az Olajfák hegye és a Gecsemáné-kert
Fotó: 123rf
Nevét az olajfa-ligetekről kapta, amelyek régen a dombot díszítették. Az Olajfák hegye déli lejtőjén kiterjedt temető található, amely a világ legrégebbi zsidó temetője. Déli és keleti lejtőiről láthatjuk a Jordán folyót, és elláthatunk egészen a Holt-tengerig. Az Olajfák-hegyének lábánál található a világ egyik leggyakrabban látogatott helye, a Gecsemáné-kert. Nevének jelentése: az olajprés helye, mivel Jézus idejében ezen a részen egy major állt, ahol olajprés működött.
Az Újszövetség alapján Jézus kedvelt helye volt. A IV. században szentélyt állítottak itt, amit a keresztesek később bazilikává bővítettek. Napjainkban a kertben található az egykori bazilika romjain épült Nemzetek Temploma. A kertben található az a szikla is, amely mellett Jézus imádkozott, mielőtt elárulták.
Ha szívesen olvasnál más izraeli városról is, itt írtunk a mesés tengerparti városról, Eilatról is.