Rio de Janeiro: Karneválok karneválja

A farsangi szezonban sehol a világon nem rendeznek olyan grandiózus partit, mint Brazíliában. A mindössze öt napig tartó Riói karnevál a világ legnagyobb show-ja, amelyen nemcsak az ezer színben pompázó, látványos jelmezek kapnak hangsúlyt, hanem a zene és a tánc is.

Ebben a dél-amerikai metropoliszban a parádés menetet előre kiválasztott, szervezett csoportok alkotják. Valójában a brazil szambaiskolák között ilyenkor egy táncverseny zajlik a karnevál főutcáján, a Sambadronon. A szamba ritmusa az afrobrazil lundu és frevo, valamint a portugál gyarmatosítók által hozott polka különös elegye. A szamba Brazília kulturális örökségének és egyúttal nemzeti identitásának a része, és ennek a vérpezsdítő táncnak, valamint a parádénak köszönhetően idővel a Riói karnevál is az lett.

A krónikák szerint Rio de Janeiróban 1723-ban a távoli portugál gyarmatokról érkező bevándorlók rendezték meg első alkalommal a karnevált.

Akkor még csak maszkokat és álruhát öltöttek magukra a karneválozók, illetve vízzel locsolták le egymást. Rio első hivatalos jelmezbálját 1840-ben tartották, de bő egy évtizeddel később már az utcára került az esemény, és a gazdag polgárok jelmezes felvonulása lett belőle.

A Riói karnevál programja 1928-tól, útvonala pedig 1984-tól az, amit ma is ismerünk – ekkor alakították ki a Passarela do Samba sétányt, amelyen a szambaiskolák káprázatos, erotikával jócskán fűszerezett bemutatója végighalad. Azt pedig, hogy a Riói karnevál mit jelent a brazilok számára, az 1700 méter hosszú és 60 ezer nézőt befogadni képes Sambadrome stadion bizonyítja a legjobban, amit külön ennek a rendezvénynek építettek.

Kanári-szigetek: európai karnevál Afrikában

A Kanári-szigetekről mindenkinek a nyaralás, a homokos tengerpart és a napfény jut az eszébe. Pedig a világ második legnagyobb karneválját ezen a politikailag Spanyolországhoz, de földrajzilag Afrikához tartozó szigetcsoporton tartják. Tenerifén Santa Cruz utcái a karnevál ideje alatt valósággal felrobbannak a 15 napig tartó bulitól. Igényes jelmezek, forró ritmusok jellemzik a táncos felvonulást, amelyet a Riói karnevál után rendeznek meg és hamvazószerdáig tart. A Gran Canarián élők, illetve az ide érkező turisták akkor kezdik meg a karneváli felvonulást, amikor Tenerifén az ünnepség már a vége felé közeledik, de pompa és hangulat tekintetében semmiben sem marad el a Tenerife szigetén tartott parádétól.

A Kanári-szigeteken a karneválnak minden évben királynője is van, akit szépsége, jelmezének egyedisége, különlegessége alapján választanak meg. Erre az időszakra a királynő a karnevál uralkodója lesz, aki ceremoniális feladatokat lát el. Ahogy illik, meg is koronázzák őt, és a felvonuláson saját feldíszített kocsit is kap, hogy onnan köszönthesse az „alattvalókat".

A Kanári-szigeteken a karnevál egészen sajátságos módon ér véget: eltemetnek egy nagy szardíniát.

Gyászruhába öltözött, hangosan jajgató emberek indulnak el a tenger felé egy fából készített, hatalmas halat formázó konstrukcióval, amelyre tűzijátékokat szerelnek fel, majd végül elégetik.