A hely, ahol nem lehet mezítláb járni

Így lehetne fordítani a madagaszkári Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park nevét, amelyből a „tsingy" szó egy egészen különleges természeti képződmény jelenlétére utal. A kések erdejeként is emlegetett terület Madagaszkár Melaky régiójában fekszik,

az itt található Kis és Nagy Tsingy pedig két olyan ritka karsztos formáció, amely a világon csupán néhány helyen alakult ki, így nem csoda, hogy helyet kapott az UNESCO világörökségeinek listáján.

A karszt fennsíkok felső részeit az évek alatt a talajvíz alámosta, így születtek meg ezek a késre hasonlító üregek és hasadékok a mészkőben, amelyek láttán az utazó igazi holdbéli tájon érezheti magát. Ha a természeti képződmény nem lenne elég ok arra, hogy ellátogassunk a Nemzeti Parkba, a helyi állatvilág biztosan meggyőz minket: a park – akárcsak egész Madagaszkár – tele van endemikus fajokkal, vagyis olyan élőlényekkel, amelyek természetes körülmények között kizárólag egy adott helyen élnek meg. A trópusi éghajlatú indiai-óceáni szigetországban – amely egyben a világ negyedik legnagyobb szigete is – élő fajok 80%-a ebbe a kategóriába esik, közülük is az egyik legismertebb a lemúr, amelyből több típus is él itt. A makifélék elképesztő ügyességgel ugrálnak a Nemzeti Park hegyes mészkőoszlopai között is, de a mesebeli kanyonok jó néhány ritka madár- és növényfajnak is otthont adnak.