Szerencsére kevés igazán veszélyes őshonos állat él Magyarországon, vannak például mérges kígyók, és néhány ijesztő, de ártalmatlan mérges pók is. A pókok mérge egy vegyület, ami valójában arra való, hogy lebénítsa az áldozatát, hogy aztán a pók jóízűen, kényelmesen lakmározhasson a lelassult vagy lebénult táplálékból. A pókméreg másik funkciója, hogy olyan enzimeket tartalmaz, ami már előemészti nekik a táplálékot. Tehát a pók nem akar embereket rémisztgetni a mérgével, ezt a fehérje tartalmú vegyületet arra tartogatja, hogy egyen inkább egy jót. Fontos tudni azt is, hogy a pók bennünket nem tart tápláléknak, tehát nem akar megmarni, hogy ezzel fájdalmat, kellemetlenséget okozzon, és a közhiedelemmel ellentétben nagyon ritkák a pókmarások, -harapások.

Tehát igen, sok mérges pók él Magyarországon, sőt, szinte mindegyik mérges, de a marásuk nem életveszélyes.

Azért nem árt, ha tudod, hogy vannak olyan pókmérgek, amelyek képesek fájdalmat és kellemetlenséget okozni, de semmiképpen sem halálosak! Megmutatjuk a legveszélyesebb pókokat, amelyekkel itthon, a természetet járva találkozhatsz, de előfordulhat, hogy beköltöznek nyaralókba, garázsba is. Még egy apróság, amit sokan nem tudnak: nem minden magyarországi pók sző hálót, sok közülük odúlakó, fakéreg vagy kövek alatt is megbújhat.

Szongáriai cselőpók

Kicsi, szőrös, de a miénk... A magyar madárpóknak is szokták nevezni. A szongáriai cselőpók egy igen látványos darab, a farkaspókfélék közé tartozik, tehát a látványt tudják fokozni, mikor a kicsinyeiket (úgy 200 darabot) a hátukon viszik. A kifejlett cselőpók kb. 4 centiméteres, lábait kiterjesztve 10 centi az átmérője, tehát a hazai pókok között ez a legnagyobb fajta. Semmiképpen ne bántsd, ha meglátod, mert védett állat, a marása nem kellemes, a lódarázs csípésére hasonlít, vagyis émelygést, erős szívdobogást, helyi fájdalmat, zsibbadást okozhat. Ez a mérges pók szikes pusztákon, valamint az ezekhez közeli homoktalajokon él.

A rettenetes, kétcentis pokoli cselőpók

A pokoli cselőpók a fentebb említett szongáriai cselőpók rokona, tehát ez a kedves nevű állat is a farkaspókfélék közé tartozik és szintén védelem alatt álló élőlény, csak sokkal kisebb (2-3 centis). Hogy honnan kapta nevét? A fájdalmas csípéséről: a marása éles fájdalmat okoz, ami ráadásul sokáig érezhető is. Még egy ijesztő tulajdonsága, hogy tud ugrani, úgyhogy okozhat meglepetést, amikor esetleg le akarod söpörni a táskádról, falról.

Búvárpók

A búvárpókot vízipóknak is nevezik, 1-2 centisek a kifejlett példányok, és az egyetlen pókfaj, ami egész életében képes a víz alatt élni. Tavakban, vízárkokban, lápok környékén nagyon gyakori, érdekesség, hogy a pókhálóját a víz alatt kezdi el szőni, de képes a víz fölé vinni.

Mérges dajkapók

A magyarországi pókok fenegyereke a mérges dajkapók, aminek a hazai viszonylatban a legveszélyesebb a mérge. A mérges dajkapók füves réteken, lekaszált füves részeken bújik meg, de éjjel vadászik, úgyhogy kirándulók nagyon ritkán találkoznak csak vele. Jellegzetes, élénk sárga potroháról könnyű felismerni. Csípése lázzal, több napos fájdalommal is járhat, émelygést és rossz közérzetet is okoz. Ha a marás helyén gyulladás lép fel, akkor érdemes orvoshoz fordulni!

Szegélyes vidrapók

A szegélyes vidrapók az ország egész területén megtalálható mérges pók, de az egyre apadó vizeink miatt, ezen pókok élőhelye is csökken, így az állomány is megcsappant. Vízparton, nedves, lápmenti réteken lehet a vidrapókkal találkozni csípés néhány óra alatt elmúló fájdalmat okoz.

Tüskéskezű álfarkaspók

A tüskéskezű álfarlaspóknak csak a neve ijesztő, nem ártalmas élőlény, csípése a fájdalmon kívül más kellemetlenséget nem okoz. Ez a magyarországi mérges pókfajta erdei állat, kövek és kéreg alatt él, és csak éjjel jár vadászni, nem sző hálót, hanem lerohanja áldozatát.