A munkások követeléseit egy angol vállalkozó, az utópikus szocializmus atyja, Robert Owen 1817-ben fogalmazta meg – többek között a 10-16 órás munkaidő lecsökkentését 8 órára, amit a „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés" szlogennel hirdetett.
Miért éppen május elseje?
1886. május 1-jén Chicagóban a munkás szakszervezetek sztrájkoltak a 8 órás munkaidő bevezetéséért, amelyen 350 ezer munkás vett részt. A sztrájk negyedik napján – május 4-én – nagygyűlést rendeztek a Haymarket Square-en, ahol anarchisták a rendőrökre bombát dobtak. Az esemény során 11 ember vesztette életét.
1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé, amely 1889-1916 között a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülete volt. Elfogadtak egy határozatot, hogy a chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és a munkásmozgalmi szervezetek együtt vonuljanak fel a 8 órás munkaidő bevezetéséért. Ezek a tüntetések olyan sikeresek voltak, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították május elsejét. A mozgalmak hatására egyre jobban bővültek a munkások lehetőségei és jogai.
Nemzeti ünnep
Fotó: GettyImages
Ez a hagyományos munkásünnep a világ számos országában nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Napjainkban a világ több mint 160 országában ünnepnap május elseje.
Érdekesség, hogy a munka ünnepéhez a diktatúrák mennyire más módon viszonyultak: Németországban Adolf Hitler hatalomra jutásakor fizetett nemzeti ünneppé nyilvánították május 1-jét. Olaszországban Benito Mussolini diktatúrája alatt a munka ünnepét eltörölték, és csak 1945-től lehetett újra ünnepelni május elsejét. Spanyolországban május elseje 1931-től nemzeti ünnep volt. Francisco Franco diktatúrája alatt először betiltották a munka ünnepéről való megemlékezést, később a megtűrt kategóriába sorolták. Szabadon ünnepelni csak a hetvenes évektől lehetett.
A kommunista rendszerek ideológiájában a dolgozó nép központi szerepet játszott. Ezekben az országokban kiemelt ünnepként tartották számon május elsejét. A keleti blokkot alkotó országokban az eredetileg a „munkások ünnepének" hívott napot a „munka ünnepévé" nevezték át.
Katolikus és pogány ünnep
Május 1-jén ünneplik a katolikusok Munkás Szent Józsefet, a munkások védőszentjét. Az egyház tudatosan választotta ezt a napot, ezzel vette fel a harcot a kommunizmus ellen. József – Jézus nevelőapja – védőszentje az ácsoknak, asztalosoknak, famunkásoknak, bognároknak, tímároknak, erdészeknek, de ő védelmezi az ifjú házasokat, családokat, az árvákat és a haldoklókat is. Mivel a Biblia szerint ács volt, aki a két keze munkájából élt, a XX. században a munkások patrónusa lett.
A pogány kultúrákban május elején a természet megújulását ünnepelték. Erre a napra esett például az ír Beltane, amely az év napos felének eljöttét jelentette. Ekkor hajtották ki a nyári legelőkre az állatokat. A népszerű májusfa-állítás is a természet megújulását jelképezi Európában. Nagy-Britanniában és Írországban a mai napig nem a munkásokat, hanem a tavaszt köszöntik ezen a napon.