Januári hír, hogy az egyik északi-sarki expedíció szinte összes tagja megfertőződött a koronavírussal, ami azért is problémás, mert ugyanígy, a mi „segítségünkkel" jutnak el hajókon olyan invazív fajok is a Déli-sarkkörre, amelyek tönkretehetik az Antarktiszt. Milyen hatással lesz a világutazó ember az egyik legérintetlenebb táj ökoszisztémájára?
Mik azok az invazív fajok?
A biológiai sokféleség nagyrészt az élőlények elkülönült evolúciójának és a helyi környezethez való alkalmazkodásának köszönhető. Amikor egy új faj megérkezik egy területre, és meg is marad ott, akkor azt nevezi a biológia inváziós vagy invazív fajnak. A legújabb hírek szerint az Antarktisz szélsőséges környezetében is életben maradnak olyan fajok, amelyek régen a nagyon hideg miatt életképtelenek lettek volna, vagy el sem jutottak volna oda, azonban a felmelegedés miatt a hajón érkezett potyautasok már nem is érzik olyan rosszul magukat a sarki légkörben, és könnyebben alkalmazkodnak.
A probléma csak az, hogy ezek a potyautas fajok veszélyeztetik az Antarktisz ökoszisztémáját.
A BBC beszámolója szerint a világ minden részéről, összesen 1500 kikötőből érkeznek kutató-, halász- és turistahajók a Déli-sarkvidékre. Az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szövetsége szerint a 2019-2020-as szezonban több mint 70 ezren látogatták meg a régiót.
Arlie McCarthy, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint ezek a hajók az egész világot bejárják, úgyhogy bárhonnan hozhatnak magukon invazív fajokat: „Az idegenhonos élőlények teljesen megváltoztathatnak egy ökoszisztémát. Új élőhelyeket hozhatnak létre, és megnehezítik az antarktiszi állatok számára, hogy megtalálják a saját helyüket" – állítja a brit kutató.
Mit lehet tenni, hogy megvédjük az Antarktiszt?
Fotó: Unsplash
Korlátozni kellene a turistahajók beengedését (az odaérkező hajók 67%-a turistahajó, és már most is szigorú protokollal köthetnek csak ki), de legalábbis folyamatosan monitorozni kell, honnan érkeztek a hajók és a területre lépés, illetve a kikötés előtt alaposan át kell nézni és szükséges lenne fertőtleníteni kell őket. A Cambridge-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport műholdas adatokat és a nemzetközi hajózási adatbázist használva határozták meg az antarktiszi forgalom sűrűségét és a hajók kiindulási helyét – így jöttek rá, hogy szinte mindegy is, melyik kikötőből érkezik egy hajó, mert a GPS megmutatta, hogy előtte keresztül-kasul szelik az óceánokat, több helyen is lehorgonyoznak, és csak utána kötnek ki az Antarktisz lakatlan, elszigetelt területein.
„Ez az utolsó hely a világon, ahol még nincsenek invazív tengeri fajok, tehát még van lehetőségünk megvédeni" – figyelmeztet McCarthy.
Mi van az Antarktisz jege alatt?
Az Antarktisz mély jege olyan élőlényeket rejteget, amelyek a Földön sehol máshol nincsenek, és valószínűleg mindent túlélnek. A Ross-tengeren több száz méteres léket fúrtak és a mintákban halakat és rákféléket is találtak. A jégen dolgozó kutatócsoport egy mélytengeri robotot tesztelt, amikor tengeri kökörcsint és fejjel lefelé úszó halakat láttak meg a felvételen. Azért érdekesek ezek a felfedezések, mert a kutatók kíváncsiak arra, hogy ezek az élőlények hogyan képesek ott túlélni. Másrészről ez egy asztrobiológiai felfedezés is, hiszen a szakemberek szerint az antarktiszi környezet pont olyan, mint a Jupiter holdján, az Europán, tehát ha a ilyen szélsőséges környezetben képesek a földi élőlények életben maradni, akkor talán a világűr egyes részein is kibírnák a hideget.