Itt a szilveszter és újév napja, a vidám összejövetelek és a jókívánságok ideje. Ahány nép, annyiféle szokás kötődik ehhez az ünnephez is. Ha éppen külföldön töltjük ezt az időszakot, nem árt tudni, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy szerencsések és egészségesek legyünk az új esztendőben.
Fotó: Shutterstock
Nagy-Britanniában és az angolszász országokban a fagyöngynek már karácsonykor is különleges, „szerelemhozó” szerep jut. Ha pedig a szerelmesek szilveszter napján pontban éjfélkor a fagyöngy alatt csókolják meg egymást, akkor a következő évben elválaszthatatlanok lesznek egymástól. Régi szokás még, hogy az óra első ütésére kinyitják a ház hátsó ajtaját, hogy az óévet kiengedjék, a 12. ütésre pedig beengedjék az újat.
Svédországban még az új év beköszönte előtt a rokonok és a barátok saját készítésű gyertyát – a fény, a vidámság és az öröm szimbólumát – ajándékoznak egymásnak.
Spanyolországban 12 szőlőszemet fogyasztanak szilveszterkor az óév végét jelző 12 harangütéskor, mert úgy vélik, ez szerencsét hoz az új évre. De jaj annak, aki elszámolja magát – rá balszerencse vár!
Fotó: Shutterstock
Olaszországban a szilveszteri lencse fogyasztása a hosszú életet, a szerencsét és a bőséget szimbolizálja. Nápoly környékén éjféli tányértöréssel szabadulnak meg minden régi gondtól és bajtól. Az év többi napján a tányértörés hangja azonban egy nagyon is aktuális bajt jelez.
Csehország és Szlovákia hagyományai közé tartozik, hogy a szilveszteri alma félbevágott magházából próbálják kiolvasni a jövőt: a csillag alakú magház szerencsét, a kereszt alakú szerencsétlenséget jelent. Tipp: a megfelelő almafajta kiválasztásával könnyen megalapozhatjuk a szerencsénket.
Magyarországon szilveszter éjjelén vizet húznak a kútból – ez az „aranyvíz”, és aki iszik belőle, arra gazdagság vár. Ennyi kockázatot igazán megér egy torokgyulladás. A magyarok ilyenkor mákot, babot és lencsét és sertéshúst esznek, mert ezek jelentik a bőséget és gazdagságot, a malac pedig kitúrja a szerencsét. Kerülni kell viszont a halat és a csirkehúst, mert ezekkel elúszik a jólét, a csirke pedig elkaparja a szerencsét.
Mexikóban szilveszter éjjelén az emberek előveszik az utazótáskát, és a kezükben lóbálva egy sétát tesznek vele. Azt vallják, hogy így nagy eséllyel messzi tájon nyaralhatnak. Mexikó hatalmas méreteit tekintve ez nem feltétlenül jelent külföldi nyaralást.
Kubában szilveszter napján minden edénybe vizet töltenek, amit aztán éjfél után kiöntenek az ablakon, hogy a következő év sima lefolyású legyen. Aki éppen Kubában vakációzik, az új év első óráiban óvatosan közlekedjen a házak előtti járdán!
Dél-Amerika spanyol nyelvű országaiban szilveszterkor mindenki aranysárga ruhát visel, hogy a következő év gazdagságot hozzon a számukra. A portugál nyelvterülethez tartozó Brazíliában viszont fehér ruhába öltöznek az emberek, és éjfélkor meglovagolják a hullámokat, így tisztelegnek Yemanja, a tenger istennője előtt. Hét hullámot kell megugrani – ezek jelképezik a hét egyes napjait –, közben hét kívánságot kell elmondani, amelyek aztán vagy teljesülnek, vagy nem, de maga a feladat memóriagyakorlatnak biztosan jó.
A Fülöp-szigeteken 12 különböző gömbölyű gyümölcsöt szednek, amelyek az év 12 hónapját jelképezik. A gyerekek olyan magasra ugranak, amennyire csak tudnak, hogy a növekedésük nagy lendületet vegyen az új évben. A filippínók talán azért mosolyognak mindig, mert nem állítanak maguk elé teljesíthetetlen kihívásokat.
Egy hagyomány azonban minden kultúrában közös – mégpedig az újévi fogadalom, amit aztán vagy sikerül megtartani, vagy nem. Talán majd most… vagy jövőre!
Jó szórakozást és boldog új évet!