A repülőgépeken felszolgált ételekért általában nem lelkesednek az utasok, ám ez nem feltétlen a szakácsok hibája: a zárt repülőgépek kabinjában keringetett levegő ugyanis extrém módon száraz, tulajdonképpen szárazabb, mint a sivatagoké.

A repülőgépeken a levegő páratartalma mindössze 12 százalék körül mozog, a nedvességhiány miatt pedig az orrjárataink kiszáradnak, aminek köszönhetően kevésbé vagyunk képesek a szaglásra.

A szaglás pedig esszenciális szerepet játszik az ízérzékelésben: hiányában az ételek íze „csökkenhet” és fanyarabbnak érzékeljük azokat, mint általános esetben.

Ráadásul a repülőgépeken a légnyomás is alacsony, ami miatt a só intenzitását akár 30, a cukorét pedig akár 20 százalékkal kevésbé érzékeljük – derült ki egy 2010-es tanulmányból, mely a Lufthansa német légitársaság megbízásából készült.

Ez azt jelenti, hogy a levegőben az ételek és italok ízét leginkább úgy érzékeljük, mint amikor meg vagyunk fázva.

A tanulmány szerint ilyenkor még a fűszereket nem annyira kedvelő embereknek is érdemes az ázsiai konyhából válogatni, hiszen az ilyen ételek intenzív aromájukkal jobban megőrzik az ízüket, mint például egy egyszerű csirkemell vagy hal.

Ha ez nem lenne elég, a zaj is befolyásolhatja azt, milyennek érezzük egy-egy étel ízét. A háttérzaj leginkább a sós és az édes ízekre van hatással, egy repülőgépeken a zaj szintje pedig akár a 80 decibel körüli értéket is elérheti, – ez nagyjából megegyezik egy elektromos porszívó által produkált zajjal – ami szintén ronthat a kulináris élményeinken.

Egy 2015-ös tanulmány szerint viszont nincs minden veszve.

Az eredmények azt mutatták, hogy az umamiban gazdag ételek (mint például a paradicsom, a gomba vagy az érlelt húsok) még 10-12 ezer méter magasan is képesek megőrizni ízüket. Szórakoztató jelenség, hogy erre a légitársaságok is rájöttek, ugyanis az utasok meglepően nagy mennyiségben fogyasztanak paradicsomlevet a fedélzeten.

A lényeg: ha a repülőn is szeretnénk finomat enni, kérjünk minél fűszeresebb, intenzív ízű ételeket.