Egy csomó olyan, a mindennapokban teljesen természetesnek tűnő dolgunk van, amit valójában az űrkutatás miatt fejlesztettek ki, mi pedig csak élvezzük a termékek utóéletét. Lássuk, mit köszönhetünk a NASA-nak!
A NASA megalakulása óta engedélyezi az űrkutatás során kifejlesztett technológiák használatát a különböző termékek gyártásakor a vállalatoknak, ezek a szabadalmak az ún. spin-offok. Lássuk, melyek azok a mindennapokban is használatos eszközök, amelyeket alapvetően a NASA dolgozott ki, és később a civil lakosság is profitált belőle!
Akkumulátoros szerszámok
A Holdon talált kőzetekből csak fúró segítségével lehetett mintákat gyűjteni, ám hamar kiderült, hogy ez a hagyományos, vezetékes fúrókkal nem lehetséges. Ekkor fejlesztette ki a NASA a vezeték nélküli, saját akkumulátorral rendelkező, kisméretű és könnyű fúrót a Black&Decker szerszámgyártó vállalat közreműködésével, amely később felhasználta a fejlesztést a lakosságnak szánt szerszámok és háztartási eszközök gyártásakor is. Így jött létre a morzsaporszívó (ezzel gyűjtöttek mintákat a holdporból) és az akkumulátoros fúró.
Technikai öltözet és talpbetét
Fotó: Shutterstock
Az asztronauták speciális ruházata nagy segítséget nyújtott a sportruházatok tervezésekor, amelyeknél kulcsfontosságú a hő- és nedvesség-elvezetés kérdése. A szkafander adta az ötletet azokhoz a ruhákhoz, amelyek sportolás közben elvezetik a hőt a testtől, így befolyásolva pozitív irányba a hőérzetet.
Az űrbéli séták során az asztronauták csizmái sem a Földön megszokottak voltak, hiszen eleve nem beszélhetünk klasszikus járásról az űrben. Különleges lábbelijeik alapján több gyártó is olyan edzőcipőket, illetve talpbetéteket kezdett gyártani, amelyek a földet éréskor elnyelik az energiát, ismét visszaállnak eredeti alakjukba, ezzel „kirúgva” viselőjük lábát és ruganyossá, valamint lendületessé téve a járást.
Páramentes bevonat és karcálló lencsék
Az űrszondák ablakainak bepárásodását gátló fejlesztésnek köszönhetjük a speciális üvegeket, mint pl. az autóablakok, síszemüvegek és búvársisakok. Mivel a szkafander üvege könnyen megkarcolódhatott, a különleges műanyag bevonatot is a NASA fejlesztette ki, amelyet később az optikusok is előszeretettel alkalmaztak a karcálló lencsék gyártásánál.
Memóriahab
Fotó: Shutterstock
Füstjelző alatt rossz ötlet cigizni
Az eredetileg az űrhajókhoz kifejlesztett és az asztronauták védelmét szolgáló anyagot úgy tervezték, hogy felfogja a lökéseket, valamint a ránehezedő súlyt egyenletesen oszlassa el. A kezdetben csak az ülésekhez és sisakokhoz használt habszivacsot ma már elsősorban a memóriahabos ágymatracoknál és párnáknál használják, amelyek felveszik a felhasználó alakját, használat után pedig visszanyerik eredeti formájukat.
Digitális hőmérő
Ma már szinte csak ilyen típusú lázmérőket használunk, amelyek infravörös érzékelők segítségével mérik a leadott hőt. Bele sem gondolunk, de ezt is az űrkutatás hívta életre, hiszen a kezdeti fülhőmérők azt követően terjedtek el, hogy a NASA a csillagok hőmérsékletét infravörös hullámokkal kezdte mérni, a technológiát pedig az egészségügy is átvette. Ezek az eszközök manapság pillanatok alatt képesek megmérni a testhőmérsékletet.
Füstjelzők
Az űrhajóban kitörő esetleges tűz vagy a gázok felszabadulása végzetes, így létfontosságú volt egy jelzőrendszer kifejlesztése. A háztartásokban ma használt füstjelzők mindegyike azon az elven működik, ahogy a legelső jelzőkészüléket kifejlesztette a NASA erre a célra.
GPS
Fotó: Shutterstock
A műholdak Földdel való kommunikációja mindig is fontos volt. Mivel ez ma már megbízhatóan működik, a polgári lakosság is élvezheti ennek előnyeit az autós navigátorok használatakor, amelyek a műholdak segítségével helyettesítik a hagyományos, papíralapú térképeket, így kímélve meg az emberiséget számtalan eltévedéstől és időveszteségtől.
Szöveg: Szentkuty Nikolett