Ma már kevesen gondolnák, hogy Kutná Hora hosszú időn át Európa egyik pénzügyi központja volt. Ezüstbányáinak köszönhetően a várost a középkorban a Cseh Királyság kincsesládájának nevezték, az itt vert ezüstpénz pedig meghatározó szerepet töltött be földrészünk kereskedelmében. Az ezüst Kutná Horát mesésen gazdaggá tette, aminek emlékei ma is felfedezhetők az 1995-ben világörökséggé nyilvánított óvárosban.
Turisztikai szempontból Kutná Hora ma is kincsesláda, ugyanis sok érdekes látnivalóval büszkélkedhet: kezdve a bányászok védőszentjéről elnevezett, grandiózus, késő gótikus Szent Borbála-székesegyházzal, a csodálatos patríciusházakon át a főtér gazdag díszítésű kőkútjáig. A maga nemében mindegyik unikális látványosság, de ez még korántsem minden!
Csillogó ezüst
Fotó: Shutterstock
A turisták kedvelt célpontja az eredetileg várnak épített, majd patríciusházzá átalakított Hrádek. 1996-tól kezdve itt láthatóak a Cseh Ezüstmúzeum kiállításai, valamint a pénzverde, ahol 1300-tól verték az Európa-szerte keményvalutának számító prágai garast. Bizony, nem túlzás azt állítani, hogy Kutná Hora a kontinens egyik pénzügyi központja volt: abban az időben az Európában forgalomban lévő ezüst egyharmada innen származott. A dicső múltra büszke helyiek a minden év júniusában megtartott Királyi Ezüstfesztivállal IV. Vencel királyra emlékeznek, akinek uralkodása alatt élte a város a virágkorát.
Középkor a föld alatt
Fotó: trabantos/Shutterstock
Gyerekmunka
Az Ezüstmúzeumban nemcsak a kiállított tárgyakat lehet megtekinteni, hanem mi magunk is alászállhatunk a mélybe, hogy megnézzünk egy igazi középkori ezüstbányát. A tárna sötét és szűk, de kellemesen félelmetes is – mindenképpen különleges élmény. Az eredeti ezüstbánya tárnáiban kb. 250 métert tehetünk meg, miközben megismerhetjük azt a folyamatot, melynek során az ezüstércből ezüstérme lesz. Az ezüstbányát 1625-ben zárták be, aminek oka egyrészt az volt, hogy a készletek kimerülésével drágább lett a kitermelés, ugyanis egyre mélyebbről kellett felhozni az ezüstércet, másrészt Amerika felfedezését követően rengeteg olcsó nemesfém áramlott Európába.
Dekoratőrök álma: a Csontkápolna
Érdemes felkeresni Kutná Hora egyik legkülönlegesebb, sőt, legbizarrabb műemlékét, a Sedlec városrészben található Mindszentek-temetőkápolnát (Hřbitovní kaple Všech svatých). A kápolna díszítése, beleértve az oltárt és a csillárt is, teljes egészében emberi koponyákból és csontokból készült. Nem mindennapi élmény azt látni, hogy egy óriási csontcsillár lóg lefelé a koponyák füzérével díszített boltozatú templom közepéből. Az osszáriumok (csontházak) sorában ez a csontkápolna unikumnak számít, ugyanis az emberi csontokat, koponyákat nemcsak őrzi, tárolja, hanem rendhagyó módon díszítőelemekként és berendezési tárgyakként mutatja be.
Szent Borbála-székesegyház
Fotó: Shutterstock
A bányászok védőszentje, Szent Borbála tiszteletére emelt katedrális a késő gótikus építészet egyik remekműve, a város jelképe. Talán nincs olyan képeslap Kutná Horáról, amelyen ez az ékszerdoboznak is beillő templom, illetve a mellette található Jezsuita kollégium ne szerepelne. A gyönyörűen karbantartott környező kertet is érdemes megtekinteni, illetve megpihenni egy kicsit, mielőtt folytatánk a városnézést az UNESCO védelem alatt álló óvárosban.
Csokimúzeum
A második világháború előtt, az első Csehszlovák Köztársaság idején a Kutná Horában 1918 óta gyártott és Lidka márkanévvel forgalmazott csokoládé világszerte legendás hírnévnek örvendett. Sőt, kétszer egymás után meg is nyerte a csokoládék világversenyét. A múzeum a csokoládékészítés történetét és hagyományait mutatja be, a tárlatlátogatás – a résztvevők legnagyobb örömére – csokikóstolással ér véget. Vétek lenne kihagyni!