Ez a törpeállam a turistákat annyi látnivalóval és kirándulási lehetőséggel várja, ami egy nagy országnak is a becsületére válna.Európában Málta az egyedüli olyan törpeállam, amely nem egy másik ország területébe vagy két nagy szomszéd közé ékelődik be. Apró társaitól eltérően minden olyan intézményrendszert működtet, amelyek a nagyobb államoknál is szokásosak, 2004 óta pedig az Európai Unió teljes jogú tagja. A máltai nyelv az észak-afrikai arab dialektus rokona, de szókincsére erősen hatott az olasz, valamint a brit gyarmatosítás következtében az angol nyelv is. A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin betűkkel írnak.
A mindössze 316 négyzetkilométer területű Máltai Köztársaságot három lakott sziget – Málta, Gozo és Comino –, valamint néhány lakatlan tengeri szikla alkotja. Bár homokos és kavicsos tengerparti részei is vannak, Málta mégsem egy klasszikus strandolós úti cél – az aktív pihenést kedvelők számára viszont egyenesen ideális.
Valletta – tömény történelem
Fotó: Pexels
A főváros, Valletta a Máltát híressé tevő johannita lovagrend egyik nagymesteréről, Jean Parisot de La Valette-ről kapta a nevét, aki a törökök és az arabok elleni küzdelem kiemelkedő alakja volt. Az eredetileg Jeruzsálemben működő lovagrend az iszlám hódítók elől előbb Rodoszra, majd végül Máltára menekült, ahol a lovagok grandiózus erődöket és káprázatos templomokat építettek. Valletta a világ egyik legkisebb fővárosa, mindössze 7000-en lakják, látnivalóból viszont annál több van! A hangulatos utcákon és tereken sétálva egymást érik a történelmi emlékek, a városfalon belüli rész 1980 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A mai máltai parlamentnek otthont adó Nagymesterek palotája és a Szent János-társkatedrális kihagyhatatlan nevezetességek. A Szent János-társkatedrális a barokk művészet egyik ékköve, a gazdagon díszített, monumentális szentélyben Caravaggio két eredeti műve is megcsodálható.
A virágokkal teli Barakka kertből a kikötőre és az öböl túlpartján lévő ún. Háromvárosra nyílik lélegzetelállító kilátás. A kert látványosságai közé tartoznak a brit gyarmati időkből itt maradt ágyúk, amelyekből minden nap délben egy lövést adnak le, hogy így tájékoztassák a kikötőben horgonyzó hajók kapitányait a pontos időről.
Mdina – a csendes város
Fotó: 123rf
A sziget közepén található Mdina volt Málta korábbi fővárosa, ma érseki székhely. Szűk utcáival, pompás gótikus és barokk palotáival, a Szent Pál-társkatedrálissal olyan, mint egy szabadtéri múzeum. Lakóinak száma ma már mindössze csak 300 fő körül van, és mivel a közlekedés csak gyalogosan lehetséges, ezért „csendes városnak" is nevezik.
Óriások földje
Fotó: Getty Images Hungary
Málta társszigetei – Gozo és Comino – komppal vagy hajóval közelíthetők meg. Gozo lényegesen zöldebb, érzetre pedig tágasabb, mint a fősziget. Legfontosabb nevezetessége a Citadella, valamint a Ggantija, egy 5600 éves megalitikus templom, amely a kerék feltalálását megelőzően épült. Egyes kövei több mint 50 tonnásak, ezért a legenda úgy tartja, hogy óriások építették. Az alig 3,5 négyzetkilométer területű Comino nagy része madárrezervátum, azonban itt található a szigetcsoport egyik leghíresebb természeti látványossága, a türkizkék vizű Kék lagúna is, amelyet csaknem minden Máltára érkező turista felkeres.