A PIENAP Szlovákia második legrégebbi nemzeti parkja, már 1967-ben megkapta ezt a besorolást. Területe mindössze 3750 hektár, ezáltal a legkisebb nemzeti parkunk. Földrajzi helyzetéből adódóan mégis elsőségre tett szert: az azonos elnevezést viselő lengyelországi Pieniński Park Narodowy és a PIENAP együttesen 1932 óta Európa első nemzetközi parkját alkotják.

Állatvilága elképesztően sokszínű: többek közt 99 puhatestű, 766 pillangó- és több mint 200 gerinces faj él itt. A szirteken és az erdőkben hiúzok, a Dunajec vizében pedig vidrák is előfordulnak, de vaddisznót, szarvast, sőt, még fekete gólyát is láthatunk itt. A Pieninek növényvilágát több mint 200 éve folyamatosan tanulmányozzák a botanikusok. A nemzeti park ritka növényfajai közül számos endemikus, azaz kizárólag csak itt él, mint például a Zawadski-margitvirág, a pienineki pitypang, a havasi ikravirág és a hegyi gurgolya.

A park lengyelországi részén fekszik a hegység legmagasabb csúcsa, a Korona-hegy (Trzy Korony - 982 m), amelyet mindenképpen érdemes felkeresni. A három éles szikla szépségét azonban a Dunajecen tutajozva is megcsodálhatjuk. A Haligóci-sziklákhoz a Vörös kolostortól, Szepesófaluból vagy Ólublóból juthatunk el a legkönnyebben – a mészkőből álló hegy több barlangot is rejt, déli és délkeleti lejtőin pedig különös alakú sziklatornyok láthatók.

Vörös kolostor

A Pieninekben járva kihagyhatatlan látványosság a karthauzi rend által a 14. században épített Vörös kolostor, amely vörös színű tetőcserepeiről kapta a nevét, az azonos nevű település pedig a kolostorról. Ez az építészeti remekmű ma nemzeti kulturális emlék, ahol történelmi, néprajzi és gyógyszerészeti kiállításokat, valamint a „repülő szerzetes", Cyprianus 1766-ból származó különleges herbáriumát is megtekinthetjük.

Tutajozás a Dunajecen

A Pieninek turizmusának egyik legnagyobb attrakciója az autentikus goral tutajokon való hajókázás. Történelmi források szerint a Dunajecen már a 13. században is használtak üreges rönkökből készült tutajokat személy- és áruszállításra, illetve halászathoz. A tutajosokat a külföldi turisták néha szlovák gondolásoknak is nevezik. A szlovák oldalon több helyen is be lehet szállni, és mindegyik útvonal – függetlenül a hosszától – áthalad a Dunajec-szurdokon.

Tanösvény a Dunajec-áttöréshez

Ha valamilyen oknál fogva nem szeretnénk tutajra szállni, a Dunajec partján egészen Lesnicéig elsétálhatunk. A 7,3 kilométer hosszú, piros jelzésű tanösvényen haladva gyakorlatilag a tutajok útvonalát követjük, miközben tíz megállóban tudományos és történelmi érdekességekkel ismerkedhetünk meg. A tanösvény egyben kerékpárút is.

Fürdőzés a felsőzúgói krátertóban

A gyönyörű természeti környezetben fekvő Felsőzúgó falucska különleges gyógyfürdőjének köszönhetően tett szert hírnévre. Évente turisták ezrei keresik fel, hogy a helyi ásványvízforrások jótékony hatásait pihenéssel egybekötve élvezhessék. A langyos, erősen szénsavas, gyógyhatású ásványvízzel teli természetes travertin kráter átmérője 20 méter, méretét tekintve Európában unikumnak számít – akárcsak a buborékos vízben való úszás.