Skóciában összesen hat whiskyrégió van, és természetesen mindegyiknek megvannak a maga hagyományai és sajátosságai. Különösen igaz ez a Hebridák-szigetcsoportra, amelynek néhány tagját Whisky-szigetekként is emlegetik.
Az élet vize
A whiskyfőzésről az első írásos feljegyzés 1494-ből maradt fenn, amikor IV. Jakab skót király egy John Cor nevű szerzetesnek nagyobb mennyiségű malátát adott, hogy készítsen belőle pálinkát, azaz az „élet vizét”. Az okiratban latinul „aqua vitae”-nek nevezett nedűt a skót király és ugyancsak skót alattvalói azonban minden bizonnyal nem latinul emlegették, hanem inkább skót gael nyelven kértek usquebaugh italt a poharaikba. A skótokat oly vidámmá (vagy tüzessé) tevő ital nevét hallásból, ráadásul rövidített formában jegyezték le az angolok, és végül whisky néven ismerte meg a világ ezt a híres italt.
Fotó: Shutterstock
Whisky vagy whiskey? Nem mindegy!
Mindenekelőtt tisztázzuk ezt az akár százfontos kérdést: ahogy az már a nemes alkoholos italok esetében lenni szokott, természetesen a skót whisky is eredetvédett, és részletesen szabályozzák, hogy milyen ital palackjára kerülhet rá a „Scotch Whisky” elnevezés. A törvény szerint Skócia határain belül, tölgyfahordókban kell érlelni legalább három évig. Palackozni minimum 40%-os alkoholtartalom mellett lehet. Az italt mindig whisky betűzéssel címkézik. A whiskey írásmódot az ír és az amerikai területeken használják.
Szigetről szigetre
A legnagyobb hírnévre a kisvárosi hangulatú Islay szigete tett szert, melyet gyakran önálló whiskyrégiónak tekintenek. Skócia whiskyt termelő szigetei közül ez a legtermékenyebb. A sziklás partok mentén lévő szeszfőzdéiben erősen tőzeges, már-már „gyógyszeres” karakterű (ne feledjük: az élet vizéről van szó!) whiskyt párolnak, mely kellemes arányban adja vissza a jódos, sós és füstös ízeket, illetve ezek kombinációit. Az Islay déli partján érlelt whiskykben a füstös íz mellett édes és virágos ízek is felbukkannak.
Az Islay mellett található Jura szigete Skócia egyik leginkább vadregényes területe. Alig kétszázan lakják, egyetlen útja a sziget egyetlen panziójához és természetesen a Jura szeszfőzdéhez vezet, ahol szívesen fogadják a whiskykészítés iránt érdeklődő turistákat. Az enyhén füstös Jura whisky karakterében a tőzeg és a páfrány dominál, de kávés és mogyorós jegyek is felfedezhetők benne. Érdekesség, hogy a sziget északi részén lévő Barnhill villában írta meg George Orwell az 1984 c. regényét.
A rendezett tengerpartjairól és buja zöld parkjairól híres Arran szigete Skócia esszenciája – minden megtalálható itt, ami Skóciát jellemzi: hegyek, virágos rétek, legelők, hangulatos települések. A sziget egyedi mikroklímájának köszönhetően, az itt érlelt whisky intenzívebb érésen megy keresztül, ízvilága zamatos, malátás karakterű, illata pedig intenzíven citrusos.
Fotó: Shutterstock
Skócia whiskyfővárosa
A Skócia nyugati partvidékén, az Arran és Islay közé beékelődő Kintyre-félszigeten található Campbeltown ugyan nem szigeten fekszik, de nélküle nem lenne teljes a felsorolás – ezt a várost tartják ugyanis a skót whiskyfővárosnak. A 19. század végén több mint 30 lepárló működött itt, közülük mára csak három maradt fenn: a Springbank, a Glengyle és a Glen Scotia. A Campbeltown whisky tőzeges, olajos karakterű, nagy mennyiségben kerül különféle kevert whiskykbe.