A víz az élet alapfeltétele, ezért az emberiség és a földi élet fennmaradása érdekében minden lehetséges módon védeni kell. Az ENSZ március 22-ét tette meg a Víz világnapjává, melyet 1993 óta minden évben megünnepelünk. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa figyelmünket a víz – és különösen az édesvíz – fontosságára, és hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön ez a nélkülözhetetlen természeti kincs.
Liptómáriai-víztározó
A Liptószentmiklós és Rózsahegy között található 27 négyzetkilométeres mesterséges tavat „Liptói tengernek“ is nevezik – talán nincs is olyan ember, aki Szlovákiában, aki ne ismerné a Vág vizének felduzzasztásával létrehozott hatalmas víztározót. 1969 és 1975 között építették, a munkálatok következtében 13 település került víz alá, ebből 12 teljes egészében. A vízmű fő célja az árvízvédelem, de villamos energiát is termel. A Liptómáriai-víztározómegszámlálhatatlan lehetőséget kínál a vízi sportok kedvelőinek – jachting, szörfözés, szörfvitorlázás, csónakázás, jet ski, vízibiciklizés –, de a passzív pihenést választók is megtalálják itt a számításukat.
Zempléni Széles-tó
Nagymihály mellett található Szlovákia második legnagyobb víztározója, a zempléni Széles-tó, melyet 1965-ben adtak át. Az építkezés elsődleges célja itt is az árvíz elleni védekezés volt, de rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert a nyaralók körében, így a partján több üdülőtelep is létesült. A tó vize nyáron akár 25 fokra is felmelegszik. Idegenforgalom tekintetében a tó körüli falvak közül az északi parton fekvő Ungtavas a legfejlettebb, számos szálláshely, valamint éttermek, strand és termálfürdő is várja a látogatókat. A Széles-tó keleti része európai jelentőségű élőhelynek számít, ezért védelem alatt áll.
Árvai víztározó
Fotó: Shutterstock
A szlovák-lengyel határig nyúló Árvai-víztározó az Árva folyó mesterséges felduzzasztásával jött létre. Ezen a vidéken korábban szintén gyakoriak voltak az árvizek, ez indokolta a megépítését, ami 1941-től 1954-ig tartott. A völgy feltöltésével több falu is víz alá került, csak a Szlanica község melletti domb nem. Így jött létre a víztározó közepén a Szlanicai-sziget, amelyet a Művészetek szigetének is neveznek. Egy 18. századi templom áll rajta, a sziget a partról induló hajójáratokkal érhető el.
Veľká Domaša víztározó
Fotó: Shutterstock
Az Ondavai-felföldön található víztározó Kelet-Szlovákia zöld gyöngyszeme. Veľká Domaša község közelében az Ondava folyó felduzzasztásával öt év alatt, 1962 és 1967 között hozták létre – hat település tűnt el a víz alatt. A 14 km hosszú, 4 km széles és 14,22 négyzetkilométer területű víztározó igazán kiváló hely a kikapcsolódásra, nyaralásra és vízi sportokra. A fürdőzni is vágyó turisták körében pedig rendkívül tiszta, zöld-kék vize miatt népszerű, melynek hőmérséklete a júniustól szeptember közepéig tartó szezonban eléri a 23 °C-ot.
Óruzsini víztározó
Fotó: Shutterstock
Az 1963 és 1972 között épített Óruzsini víztározó valójában egy vízmű-rendszer, mely az Óruzsin I. és Óruzsin II. tavakból áll. A víztározó területe 6 négyzetkilométer, legnagyobb mélysége 50 méter, különös alakja pedig a Hernád folyó eredeti kanyarulatait másolja. A környék régóta kedvelt nyaralóhely, különösen az aktív vízparti kikapcsolódást keresők körében. A mesterséges tóra a legszebb kilátás a Sivec-hegy (781 m) sziklás csúcsáról nyílik, ahonnan a Rozsnyói-hegységig is elláthatunk, sőt, szép időben akár a Magas-Tátra fenséges csúcsait is megpillanthatjuk.