Kulturális és építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik Temesvárt, Románia harmadik legnépesebb városát. A gazdag történelemmel rendelkező, soknemzetiségű város idén az Európa Kulturális Fővárosa címet együttesen viseli a magyarországi Veszprémmel és a görögországi Elefszínával.
Temesvár első hiteles írásos említése 1266-ból származik, ekkor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században török uralom alá került, majd két évszázad után ismét a Magyar Királyság része lett. A trianoni békeszerződés 1920-ban a várost Romániához csatolta. Világhírét nemcsak gyönyörű épített örökségének köszönheti, hanem annak is, hogy 1989-ben itt robbant ki a kelet-európai rendszerváltások legvéresebb forradalma, amely végül elsöpörte az egykori román diktátor, Nicolae Ceausescu hatalmát.
Legek városa
Temesvárt a Fény városának is nevezik, és nemcsak azért, mert itt pattantak ki a romániai forradalom szikrái, hanem azért is, mert 1884-ben pedig legelső alkalommal itt telepítettek elektromos utcai lámpákat, azaz közvilágítást Európában. További elsősége, hogy itt nyitották meg az Osztrák-Magyar Monarchia első közkönyvtárát, valamint 1745-ben itt építették meg az első városi kórházat is, amivel Temesvár 24 évvel megelőzte Bécset, 34 évvel pedig Budát.
Temesvári séta
A Hunyadi-kastély Temesvár egyik legősibb emléke, amit Hunyadi János erdélyi vajda építtetett 1443 és 1447 között egy 14. századbeli kastély romjaira. A kastély szálláshelyül szolgált minden királynak, aki valaha is átutazott Temesváron. A kastély könnyen felismerhető a bástya formájú, szögletes tornyáról. A kastély előtti két lámpán található többnyelvű felirat hirdeti, hogy 1884-ben Temesvár büszkélkedhetett az első elektromos közvilágítással Európában.
Románia egyik kulturális központja a temesvári Nemzeti Operaház, amelynek építésébe 1871-ben kezdtek bele, végül 1875-ben nyerte el a mai formáját. A 18. század végétől rendszeresen tartottak a városban operaelőadásokat, és ebből a szempontból Temesvár felvette a versenyt bármelyik európai metropolisszal. Az operaház jelenleg otthont ad a Nemzeti Színháznak, valamint a Német és a Magyar Színháznak is, azaz az előadások három nyelven zajlanak.
Kihagyhatatlan színes-illatos látnivaló a régen Rozáriumnak nevezett Rózsák parkja, amelyet angol stílusban, kis ösvényekkel és kör alakú, rózsákból álló mintázatokkal alakítottak ki 1891-ben. A parkban található rózsákat Ferenc József is megcsodálta – akkoriban 1200-féle rózsát tartottak itt. A park területén található szabadtéri színház a két világháború közötti időszakban épült.
Fontos vallási központnak a temesvári Ortodox székesegyház, melyet Nagy Szent Vazulnak, Nazianzi Szent Gergelynek és Aranyszájú Szent Jánosnak szenteltek. A 11 tornyos katedrálist 1936 és 1941 között építették új-moldovai stílusban, amelyet római, kései reneszánsz, török és bizánci építészeti elemek jellemeznek.
Fotó: Shutterstock
Európa Kulturális Fővárosa
Az Európa Kulturális Fővárosa programot 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa. 2023-ban Temesvár viseli ezt a címet Veszprém és Elefszína mellett, ami lehetőséget kínál az európai kultúrák sokszínűségének bemutatására. Ebben az évben számos rendezvényt szerveznek Temesváron, bemutatják a város tereit, építményeit. A látogatók 15 színházi, 12 zenei és számos más jellegű fesztiválra látogathatnak el, valamint gyönyörködhetnek a városban található műemlékek sokaságában.