Az ország földrajzi elhelyezkedése miatt is hosszú időn keresztül a világ többi részétől teljesen elzárkózva fejlődött. A második világháború tragikus atombombái után azonban minden megváltozott: mára Japáné nemcsak a világ egyik legerősebb gazdasága, de

a legélhetőbb országok toplistáján is rendre az első háromban szerepel,

és a várható élettartam is itt a legmagasabb. Amellett, hogy elképesztő mértékű a technológiai fejlettsége, a nyugaton megszokottnál sokkal nagyobb mértékben hagyományőrző is, és a tradíciók a mai napig nagyban befolyásolják a japánok mindennapi életét. Egy látogatás nem lesz elég az egész ország felfedezésére (hacsak nem maradunk egy évet), hiszen közel 7 ezer sziget tartozik Japánhoz, ezek közül több mint 400-on laknak is, a négy fő sziget (Hokkaidó, Honsú, Sikoku, Kjúsú) mind szinte külön világot képez. Az első utunkat természetesen a fővárosba érdemes tervezni; lássuk, mit kínál számunkra Tokió!

Császárok és sógunok

Tokió a legnagyobb japán szigeten, Honsún fekszik, és egészen 1869-ig nem létezett – vagyis létezett, csak nem ebben a formában. Korábbi elnevezéssel, Edóként azonban tisztes múlttal bír. 1603-tól a sógun székhelye volt, lakossága már az 1700-as években elérte az egymilliót. Hivatalos fővárossá a Tokióvá („keleti főváros") átnevezett település akkor vált, amikor a sógunátus megdöntése után a mindössze 17 éves Meidzsi császár ideköltözött. Az uralkodó família azóta is itt él, így a 2019 óta regnáló Naruhito császár és családja is. Prosperálását megtörte azonban, hogy Japán a németek oldalán vett részt a második világháborúban: az amerikaiak bombázása következtében egy éjszaka leforgása alatt százezer civil vesztette életét a városban, és infrastruktúrájának nagy része is elpusztult. A rombolást követően azonban a japánok a lehető legmodernebb megoldásokkal építették újjá a várost, és egy olyan vasúti- és metróhálózatot alakítottak ki, amely ma is egyedülálló a világon.

A legfontosabb látnivalók

Az első hely, amelyet a látogatók általában felkeresnek, a Kaminari-mon: szobraival, vörös lámpáival a legjellegzetesebb tokiói látkép. A kapu eredetije 941-ben épült, és egy szent templomhoz, a Szenszodzsihoz, egy szintén kihagyhatatlan látnivalóhoz vezet. Ezeket a talán a legtörténelmibb hangulatú negyedben, az Aszakuszában találjuk: szűk utcákkal, riksákkal, régi éttermekkel korábbi időket idéz. A császári rezidencia pedig egy gyönyörű, zöld oázis közepén helyezkedik el. A park egy része szabadon látogatható, ám a palota területére csak a hivatalos túrán léphetünk be, erre mindenképpen érdemes hetekkel az utazás előtt regisztrálni.

Japán ősi és modern oldala a Kanda Mjodzsinban látványosan összeér: ebbe a gazdagon díszített, 13. századi sintó szentélybe üzleti és technológiai problémák esetén járnak imádkozni a helyiek. Néhány híresebb negyedben pedig inkább modernebb látnivalókat találunk: Sindzsuku metropoliszhangulatáról és felhőkarcolóiról híres, Kabukicsóba pezsgő, de kiváló közbiztonságú éjszakai élete miatt érdemes elmenni, Akihabara pedig az elektronikai kütyüivel és villódzó neonfényeivel csábítja a „geek" látogatókat. A város mindenki által ismert látványossága a Sibuja negyedben található azonos nevű kereszteződés, ahol óriási embertömegek vonulnak át a bonyolult zebrarendszeren.

Robotinvázió

Bár mi itthon még sokszor egy robotporszívóra is rácsodálkozunk, ne lepődjünk meg, hogy az éttermek jó részében automatáknak kell leadnunk a rendelésünket. A Tokiói-öbölnél található Henn na Hotel pedig robotdinoszauruszairól lett híres: a robothölgyek mellett több nyelven beszélő, készséges kis raptorinasok segítik a becsekkolást a recepción. 85 euró környékéről indulnak a szobaárak, ám a vírushelyzet megszűnése után ez várhatóan emelkedni fog. Ha spórolni szeretnénk a szálláson, válasszunk inkább egy kapszulahotelt, ez, lévén jellegzetesen japán „találmány", kalandnak sem utolsó. Egy tévével, wifivel ellátott „szobát" már 25-30 euróért elcsíphetünk egy éjszakára. A robotszálloda kiváló kiindulópont lehet a néhány percre lévő Disneyland látogatásához, ahol pedig 60 eurótól indulnak a napi belépők díjai.

Levesek, nyársak és ragacsos édességek

Óriási élmény Tokióban étkezni, ugyanis az ételek színesek, különlegesek, változatosak. A japánok imádnak nassolni, lépten-nyomon rágcsálnivalókat áruló automatákba, kisboltokba botlunk. Az édességek, chipsek mellett algából készült, ropogós lapokat, párolt edamame babot, édes vörösbabkrémmel töltött batyut (anpan), szárított tintahalat érdemes kóstolni, a bátrabbak pedig ropogós rovarokkal is próbálkozhatnak. A főételek közül kiemelkedően fontosak a levesek (miszo és ramen) és a szusi. Aki pedig autentikus street foodra vágyik, a Sindzsuku negyedben a Memory Lane nevű utcácskát keresse, ahol mindenütt jakitorit, azaz nyársa tűzött húst sütnek, pálcikánként 2-3 euróért. Ahogy a mangákban a csámcsogást illusztrálják: omnomnom!