Egy kiadós túra után ejtőzés a törökfürdőben, majd egy kis édes jutalom. A Közép-Vágmente hegyeivel, relaxációs lehetőségeivel és építészeti értékeivel testet-lelket kényeztető kikapcsolódást kínál.
Akár a Kis-Kárpátok vagy a Fehér-Kárpátok, akár a Sztrázsó-hegység, a Miavai-dombság vagy a Vágmenti Inóc-hegység bérceinek meghódítását vesszük célba, ugyanabból a régióból startolhatunk. Ezek a hegységek veszik ugyanis körül a Közép-Vágmentét. Délről a Miavai és a Vágújhelyi, északról pedig az Ilavai és a Puhói járás szegélyezi, a régiót az ország leghosszabb folyója, a Vág szeli át, központja pedig Trencsén.
A tájat kisebb csúcsok és a jellegzetes dombok között utat kereső folyó jellemzi. A régió gazdag történelemmel és izgalmas jelennel büszkélkedhet. Római légiók is harcoltak erre, várait különleges legendák övezik, több neves jégkorongozó nőtt fel a környéken, és itt született meg a kultikus Pohoda fesztivál, amelyet Európa legjobb zenei fesztiváljai között tartanak számon.
Fotó: Shutterstock
Történelmi különlegességek
A kereskedők által használt, a Földközi-tengertől a Balti-tengerig vezető egykori Borostyánút egyik ága a Vág völgyén át vezetett. A trencséni várszikla oldalán található római felirat pedig egyik értékes írásos bizonyítéka annak, hogy a rómaiak a mai Szlovákia területén is jelen voltak. A trencséni vár történelmi nevezetességei közül kiemelt jelentőséggel bírnak a szláv várhely maradványai, illetve egy román kor előtti, 9. századi rotunda alapjai, amely egyes történészek szerint a nagymorva építészet példája lehet. Több mint háromszáz évvel a Nagymorva Birodalom bukása után Trencsén mellett is letelepedtek a nyugati kereszténység legrégibb szerzetesrendjének képviselői, a bencések. Az itt folytatott tevékenységükre egyebek mellett a 13. századból származó gótikus kolostor romjai emlékeztetnek. A jelentős zarándokhely, Vágsziklás (Skalka) legfontosabb látványossága a részben sziklába vájt háromemeletes kápolna, illetve az ország legrégebben látogatható barlangja – a Benedek-remetebarlang. A múzeum áprilistól októberig tart nyitva.
Fotó: Shutterstock
Trencsén vára
Két keréken
A legendákkal övezett Fehér-Kárpátok több misztikus regény színhelyéül szolgált. A jellegzetes dimbes-dombos vidék számos lehetőséget kínál gyalogos és kerékpáros kirándulásokra is.
Rögtön a cseh határon található a Nagy-Javorina csúcs (970 m), amelyet a leghosszabb szlovákiai turistaösvény, a szlovák nemzeti felkelés hőseinek útja is érint. A Vágmenti Inóc-hegység domináns csúcsa az Inóc (1042 m), amely egy több mint húsz méter magas kilátóval büszkélkedhet. Ide több úton is eljuthatunk. A kirándulást összeköthetjük Beckó várának megtekintésével. A nehezebb út egy irányban 14 kilométer hosszú, a kevésbé edzett turisták azonban a felére is rövidíthetik, ha Szelec községből indulnak. Valamivel hosszabb az út déli irányból, Nová Lehota községből indulva.
Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) környékét könnyű bicikliutak szövik át, melyeknek több pontjáról is megcsodálható a falu fölött magasodó, azonos nevű vár. Nagyszombat, Trencsén és Nyitra megyét is érinti a Vágmenti Inóc körüli, 128 kilométeres kerékpárút, amelynek kiindulási és végpontja is a pöstyéni Fürdőszigeten van.
Fotó: Shutterstock
És ha már bemelegedtünk, meg se álljunk a Dunajecig!
Szlovák építészek nyomában
A Közép-Vágmente gyógyforrásokban gazdag, a fürdőkultúrának évszázados hagyományai van. Több fürdőépület igazi építészeti remekműnek számít.
A 19. század végén épült a trencsénteplici hamam, azaz a törökfürdő. Érdekes látványosságnak számítanak a kastély épületében kialakított termálvizes medencék. Az építészet iránt érdeklődők ne hagyják ki az Archi_túra elnevezésű projektet, melynek keretében kiváló szlovák építészek munkáival ismerkedhetnek meg. Négy tematikus útvonal közül választhatnak: Szalatnai-Slatinský Artúr nyomában, A városon túl, A park és A kései modernizmus.
Érdemes ellátogatni Seldern Olivér gróf egyik, a 20. század elején épült hajdani villájába is. A Baske Villa egykor Szlovákia legjobb panziójának számított. Új tulajdonosai az épület régi fényének visszaállítása érdekében – cseh és szlovák dizájnerekkel együttműködve – egyedi hotelt és bisztrót hoztak létre.Kirándulás a szigetre, édes slusszpoénnal
A gyógyhatású pöstyéni iszapot már a 16. századi feljegyzések is említik, a fürdő újkori története azonban a 19. század végén, a Winter családdal kezdődik. Az egykori Vág-parti falu ma világhírű, főleg mozgásszervi betegségek gyógyítására szakosodott fürdőváros. Nagyon izgalmas a fürdő építészete is, felfedezését kezdjük az ikonikus mankótörő férfi szobránál. A szobor a Kolonád-hídnál áll, amely Szlovákia leghosszabb fedett hídja, ez kapcsolja össze a várost a Fürdőszigettel.
A fürdők elmaradhatatlan tartozéka a hagyományos ostyalap. Aki ellátogat Pöstyénbe, semmiképp se hagyja ki a boltot és a műhelyt, ahol az ízletes Guden Guden ostyák készülnek. Többféle ízben is megkóstolható, a boltban ugyanis darabonként is megvásárolható ez az édes finomság.