A Vág folyó völgyében fekvő Trencsén földrajzi és stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően emberemlékezet óta a történelmi Magyarország legfontosabb városai közé tartozott. Nincs ez másként a mai Szlovákiában sem: Trencsén kerületi és járási székhely, hasonló méretű városaink sorából pedig kiemelkedik rendkívül változatos kulturális és társadalmi életével.
Trencséni vár
A Vágvölgy központjaként Trencsén igen gazdag múltra tekint vissza. A Sztrázsói-hegység egyik meredek sziklájára épített vára minden irányból távolról látható, évszázadok óta mágnesként vonzza az utazók figyelmét. A hatalmas erőd nemcsak Trencsén, hanem az egész Vágvölgy domináns épülete, amely a Szepesi és a Dévényi várral együtt Európa legkiterjedtebb erődítményei közé tartozik. A 11. században épített vár fontos szerepet töltött be az országhatár védelme, valamint a Vág gázlóin és a Kárpátok hágóin át a szomszédos Morvaországba, illetve Csehországba vezető kereskedelmi utak feletti ellenőrzés szempontjából.
A következő évszázadokban Trencsén városa a vármegye székhelyeként látványosan fejlődött, virágzott a kereskedelem és a kézműipar. A 13. század végén az erőd Csák Máté tulajdonába került, aki Felső-Magyarországon csaknem 50 várat birtokolt. A Vágvölgy és a Tátra legendás ura a trencséni várat tette meg hatalmas uradalma központjává, ahol fényes udvartartást vezetett, melynek pompája még a királyi udvarét is felülmúlta.
Fotó: 123RF
A vár védelmi és lakófunkciói minden egyes tulajdonosváltással bővültek. Az eredeti, robusztus Máté-torony kiegészült a Malomtoronnyal és a Jeremiás-toronnyal, illetve felépült a Lajos-, a Borbála- és a Szapolyai-palota is. Az 1790-es tűzvész után a vár állaga egyre csak romlott, mert akkori birtokosai, az Illésházyak a kényelmesebb máriatölgyesi kastélyba helyezték át családi székhelyüket.
A sokáig romos vár átfogó rekonstrukciójára csak a 20. század második felében került sor, ami lehetővé tette, hogy legértékesebb épületeit a nagyközönség előtt is megnyissák. Napjainkban a vár nemzeti kulturális műemlék, ahol a Trencséni Múzeum számos kiállítása tekinthető meg. A város fölé magasodó várban tett kirándulás nem mindennapi élményt ígér. A Máté-torony, az Ágyú-bástya és az Éheztetőkamra különösen népszerű látványosságok, de szinte minden nap van itt valamilyen kulturális rendezvény is: koncertek, középkori várjátékok, sőt, még éjszakai programok is.
A Szerelem kútja
Trencsén várához kapcsolódik egy igen közkedvelt, romantikus legenda, amely Fatima és Omár szerelmének állít emléket. A történet szerint Szapolyai István várúr fogságba ejtett egy gyönyörű török hercegnőt, Fatimát, aki Omár herceg menyasszonya volt. Szíve hölgyét a török herceg csak úgy válthatta ki, hogy vállalta: egy kutat ás a várúrnak a kemény sziklában. Omár négy évig ásta a kutat, amíg vizet talált, és visszakaphatta Fatimát. A kút 80 méter mély, és azóta a Szerelem kútjának nevezik.
Fesztiválok és kenguruk
Fotó: 123RF
Trencsénbe a legtöbb látogatót a nyári Pohoda zenei fesztivál vonzza, de az év során számos nemzetközi nagyrendezvénynek – mint például a „Trencsén, a divat városa" kiállításnak – is otthont ad. Azok sem fognak azonban csalódni, akik inkább a természetközeli élményeket részesítik előnyben. Trencséntől mindössze 30 kilométerre, Nagymodróban működik a Farm New Zealand – egy darabka Új-Zéland Szlovákiában, ahol kengurukat, emukat és különféle hegyi állatokat tekinthetünk meg.