Habár az íróóriás a Franciaország keleti szegletében fekvő Besançon városában született 1802. február 26-án, és élete során emigrációba is kényszerült, nevének említésekor mégis Párizs jut először az olvasók eszébe. Az emberi sorsok nagy tudója és krónikása regényeiben kellő teret és figyelmet fordított a szeretett, ám elfogulatlanul látott metropolisz részletes bemutatására, esetenként akár házról-házra történő leírására.

Hugo, akinek életét és életművét végigkísérte a romantikus regény műfaja, már életében klasszikus lett, annak ellenére is, hogy sosem követte az aktuális irodalmi divathullámokat. Párizsban járva nem érdemes kihagyni a nevéhez köthető helyszíneket.

A Notre-Dame

Bár Victor Hugo legismertebb regénye nálunk valószínűleg a Nyomorultak, másik művét, A párizsi Notre-Dame-ot a Walt Disney hozta divatba. A regénynek egyébként igazából nem Quasimodo és Esmeralda a főszereplői, hanem maga a katedrális. Alapkövét 1163-ban tette le III. Sándor pápa, hogy ezzel kezdetét vegye egy heroikus építkezés, amely 1345-ig tartott. Az eredmény magáért beszél: a grandiózus építmény túlélte a forradalmárok csonkításait, ahogy a 2019-es tragikus tűzvészt is.

A Place des Vosges

Az egykori Place Royal kedvelt lakóhelye volt a párizsi elitnek. A tér környékén fényűző palotákban éltek az olyan előkelőségek, mint Richelieu bíboros vagy Marion Delorme, a korszak hírneves kurtizánja. A 6. szám alatt áll az egykori Hôtel de Rohan (ma Maison de Victor Hugo), ahol az író több mint másfél évtizedig lakott. Egykori otthona ma is látogatható.

Párizs 8. kerülete

Az író volt a főváros 8. kerületének polgármestere is, majd az 1849-es választásokon bekerült a Nemzetgyűlésbe. Meggyőződéses ellenzékiként rendszeresen felszólalt III. Napóleon – az általa „Kis Napóleon” gúnynéven megjelenített császár – kormánya ellen, röpiratokat szerkesztett, és fegyveres felkelésre is buzdított. Emiatt egy időre el is kellett menekülnie Franciaországból.