Vulkántúrák 3. – Stromboli, a Végzet hegye

Egy valamit megígér, és azt be is tartja: nem alszik.

Fotó: Shutterstock

A látogatható vulkánokról szóló sorozatunkat Olaszországban folytatjuk, a szárazföldön található Vezúv után azonban most egy szigetre látogatunk el: a Lipari-szigetek híres tűzhányóját, a Strombolit vesszük szemügyre.

A Szicília északi partjától 30-80 kilométeres távolságban lévő Lipari-szigeteket a térképen Éoli-szigetek (olaszul Isole Eolie) néven találjuk meg – a könnyebben kiejthető Lipari-szigetek elnevezés a hely turisztikai népszerűsítése miatt terjedt el. A szigetcsoport teljes lakossága mindössze 12.000 fő, többségük a legnagyobb szigeten, Liparin él. Bár a Tirrén-tenger által körülölelt szigetek csodálatos strandokat is kínálnak, turisták tömegére még főszezonban sem kell számítanunk. A hét szigetből álló vulkanikus szigetcsoport 1999 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Épített örökségben és természeti látnivalókban sincs hiány, de a legnagyobb attrakciónak kétségtelenül a Stromboli számít.

​Európa legaktívabb tűzhányója

Stromboli szigete a szigetcsoport legtávolabbi tagja, területe mindössze 12 négyzetkilométer, névadója pedig a híres vulkán. Csak két aprócska falu található rajta, Stromboli északkeleten és Ginostra délnyugaton – mindössze 500 lakossal. Az égszínkék redőnyös és ajtós, hófehérre festett házak mesebeli hatást keltenek. A fekete homokos strandok pedig csak kiemelik a sziget egyediségét, amely annak ellenére is hihetetlen békét és harmóniát sugároz, hogy Európa legaktívabb tűzhányója található rajta. A vulkán az irodalmárok figyelmét is felkeltette –

Tolkien a Stromboli alapján írta le A Gyűrűk Urában a Végzet Hegyét.

Verne egyik híres művében közvetlenül is szerepel, az Utazás a Föld középpontjába című regény hősei ennek a vulkánnak a kráteréből kerültek a felszínre.

Fotó: Shutterstock

"Egy a sötétbe zár"

​A Tirrén-tenger világítótornya

A Stromboli ősidők óta ismert, a kitöréseiről több mint 2500 éves feljegyzések tanúskodnak. Mivel egy nagyon látványos füst- és tűzoszlopot kibocsátó vulkánról van szó, ezért a hajósok a múltban a Tirrén-tenger világítótornyaként emlegették. Az utolsó kitörési periódus 1934-ben kezdődött, és azóta gyakorlatilag folyamatosan tart. A Stromboli kitörései ugyan robbanásszerűek, de sziklákat (ún. vulkáni bombákat) és lávát csak kis távolságra, legfeljebb 150 méterre lövell ki. A feltörő láva általában közvetlenül a kráterbe esik vissza, és így folytatódik tovább a körforgás. A nagyobb kitörések alkalmával a sziget északnyugati részén lávapatakok folynak a tengerbe, ami rendkívül látványos jelenség.

Fotó: Shutterstock

​Éjszakai lávashow

A Stromboli egy kiszámítható vulkán: 15-30 perces időközönként rendszeresen kitör, ami látványra olyan, mint egy lávaszökőkút. Távolról is különleges élmény, de aki közelebbről is szeretné látni, szervezett túrával juthat fel a csúcsra. A feljutás csak helyi vezetővel lehetséges, egyedül elindulni nemcsak életveszélyes, hanem komoly bírsággal is jár. A vulkántúrákat szervező irodákban lehetőség van a szükséges felszerelés bérlésére (masszív túracipő, led-fejlámpa, túrabot, hátizsák, védősisak is benne van az árban). Mivel a fénylő lávashow este a leglátványosabb, a vezetett túrák csak késő délutántól kezdve indulnak. Bár a Stromboli csak 926 méter magas, de a kráterig eljutni korántsem olyan egyszerű, mint például a Vezúv esetében. Felfelé három, lefelé pedig két órát vesz igénybe, és megerőltető szakaszai is vannak, illetve a visszafelé vezető utat sötétben kell megtenni. Cserébe viszont erőfeszítéseink jutalma egy semmi máshoz nem hasonlítható, életre szóló élmény lesz.

Fotó: Shutterstock

AMI MÉG ÉRDEKELHET