Az exklávék és az enklávék már önmagukban is különös politikai képződmények, de bonyolult területi viszonyaival még közülük is kiemelkedik a holland Baarle-Nassau és a belga Baarle-Hertog. Valójában egy városról van szó, csak egyes részei állami hovatartozásuk alapján viselnek különböző neveket.

​Exklávé és enklávé, mi a különbség?

Az enklávé egy olyan tengerparttal nem rendelkező ország, amelyet teljes egészében egy másik állam vesz körül. Jelenleg három ilyen állam létezik: San Marino, a Vatikán, illetve a Dél-Afrikai Köztársaság területébe ékelődő Lesotho.

​Breda ura és Brabant hercege

Az abszurd helyzetet előidéző okok 800 évvel ezelőttre vezetnek vissza, amikor a németalföldi területeket francia, német, angol és holland uraságok osztották fel egymás között. I. Henrik brabanti herceg 1198-ban két települést adott át Breda város földesurának, Godfriednek, a herceg azonban Baarle község környékén egyes földterületeket megtartott magának. Ezek a parcellák szétszórtan helyezkedtek el, azonban két-háromszáz év alatt ezeken is kialakult egy falu – a két település viszont más-más földesúrhoz tartozott. Az idők során a két község egymásba ékelődve fejlődött tovább. Ezt a bizarr helyzetet több történelmi dokumentumban is rögzítették, például az 1648-as vesztfáliai békeszerződésben, majd – miután a katolikus Belgium 1830-ban különvált a kálvinista Hollandiától – az 1843-as maastrichti szerződésben, amely Baarle esetében igen tarka térképet hozott létre: húsz belga exklávé alakult ki Hollandián belül, és a belga exklávékon belül hét holland exklávé. A lakosok annak az országnak az állampolgárai voltak, ahová ajtajuk nézett. A határvonalon lakók ezt évszázadokig ki is használták: aszerint alakították ki vagy éppen falazták be a bejárati ajtajukat, hogy melyik országban voltak alacsonyabbak az adók.

​Az asztal Hollandiában, a szék pedig Belgiumban van

A városban két önkormányzat, két polgármester, két külön postaszolgálat, két tömegközlekedési vállalat és két iskolarendszer működik. A belga és a holland polgárok egyaránt hollandul beszélnek, a belgák azonban a holland egyik nyelvjárását, a flamandot használják.

A városban belga cégek szolgáltatják az áramot és a telefont, Hollandia pedig a vizet és a gázt. Az országhatárt az utcakövekre festett fehér keresztek szimbolizálják, és a terület sűrű beépítettsége miatt akár az is előfordulhat, hogy egy kávézó teraszán ülve az asztalunk még Hollandiában van, de ha nem figyelünk, a székünkkel egy szempillantás alatt átcsúszhatunk Belgiumba.