Réz, ezüst, arany – a legszebb szlovákiai bányavárosok
Szlovákia turisztikai vonzerejét nem csupán lebilincselő tájainak és természeti szépségeinek köszönheti, hanem nagy múltú, patinás bányavárosainak is, amelyekben egymást érik a szebbnél szebb gótikus, reneszánsz és barokk épületek.
Besztercebánya
A Körmöci-hegység lábánál fekvő Besztercebánya a történelmi Magyarország egyik legfontosabb bányavárosa volt – ma Közép-Szlovákia központja. A várost német bányászok alapították, és már 1255-ben szabad királyi városi rangot kapott IV. Bélától. Az itt bányászott réz jelentős részét külföldön adták el, a befolyó pénz pedig a városnak mesés gazdagságot hozott. Ebből az időszakból sajnos mára nem sok látnivaló maradt, ugyanis Besztercebányát 1500-ban, illetve később is több alkalommal tűzvész pusztította.
A tűzvész után barokk és reneszánsz stílusban építették újjá, az óváros mai arculatát is ez a két irányzat határozza meg.
Az óváros domináns látványossága a vár, ahol a királyi kincstárból és a bányákból odaszállított kincseket őrizték. Az Őrtoronyból, amely a városi fogház része, csodálatos kilátás nyílik a főtérre. Itt található a híres Thurzó-ház – az egykori Magyar Rézkereskedelmi Társaság székhelye –, amely ma múzeum.
Selmecbánya
A hegyekkel övezett, káprázatos fekvésű Selmecbánya az UNESCO Világörökség része, a közép-szlovákiai bányavárosok legszebbike. Hangulatos tereinek, kanyargós utcáinak és pazar történelmi épületeinek köszönhetően egész évben rengeteg turista keresi fel. Műemlékei közül kiemelkedik a Kálvária, valamint a városháza mellett található Alexandriai Szent Katalin-templom. A város alapításához több legenda is kötődik, a legismertebb szerint az Óhegy lábánál egy Sebenitz nevű pásztor találta meg az ezüst- és aranylelőhelyeket két gyíknak köszönhetően.
A város a XIV. századtól a XVIII. századig élte virágkorát, a középkori Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt.
A világon elsőként (1627-ben) Selmecbányán használtak puskaport a nemesfémek bányászatához. Mária Terézia itt alapította meg a Bányászati Akadémiát (Bergakademie), Európa első bányatisztképző iskoláját, amely az akkori világ egyetlen felsőfokú műszaki iskolája volt. Selmecbányán keletkezett a híres Bányászhimnusz, amely országszerte gyorsan népszerű dal lett a bányászok körében.
Körmöcbánya
Körmöcbánya a középkorban nemcsak bányaváros, hanem híres pénzverőhely is volt. A 700 éve létrehozott pénzverde a mai napig működik, manapság a szlovák eurót készítik itt. A várost sziléziai és türingiai német telepesek alapították a XII. században. Aranybányászatának fénykora a XIV-XV. századra esett. Károly Róbert király 1328-ban szabad királyi bányavárosi jogokat adományozott a városnak és megalapította híres pénzverdéjét.
Az Európa-szerte nagy becsben tartott, tisztasága miatt keményvalutának számító körmöci aranyforintot 1335-től verték itt.
Körmöcbánya szimbóluma az 1465-ben épült Szent Katalin-vártemplom, a mellette lévő óratoronyban van a város legrégebbi és legnagyobb harangja. A hangulatos óvárosban tett séta már önmagában is élmény, de aki még ennél is többre vágyik, feltétlenül keresse fel a Pénz- és Érmemúzeumot is.
