A világ 7 csodájának egyike: az elveszett város
Petra sokáig főváros volt, később azonban csak a beduin pásztorok tudtak róla.

Jordánia titokzatos romvárosa, Petra az ókori világ egyik legkülönlegesebb emléke. Romjai, lenyűgöző természeti környezete és hatalmas sírtemplomai egyedülálló komplexumot alkotnak, amely 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségeinek egyike, 2007-től pedig a világ hét csodája közé tartozik.
Petrát i. e. 600-700 körül alapították, így a világ egyik legrégebbi városa, de találtak itt a feltárások során ennél sokkal régebbi kincseket is. Az egykori karavánközpont egy ősi sémi törzs, a héber nyelv egyik közeli rokonát, az arámit beszélő nabateusok virágzó városa volt, amely i. e. 200 – i. u. 100 között élte virágkorát. A város a 2. századtól fokozatosan hanyatlásnak indult, az utolsó európaiak, akik még láthatták, a keresztes lovagok voltak. Ezt követően évszázadokig csak a beduin pásztorok tudtak róla, míg 1812-ben egy svájci felfedező, Jean Louis Burckhardt kalandos körülmények között ismét rátalált.
Ahol Mózes vizet fakasztott a sziklából
Petra romváros a Vádi Muszában, azaz Mózes völgyében található. A Biblia szerint a Kánaán felé tartó zsidóknak Mózes itt fakasztott vizet a botjával a sziklából. A sziklás völgy kiszélesedésénél 34 monumentális és 600 egyszerűbb sírt találtak, valamint sziklába vésett lakóházakat, áldozati helyeket és oszlopos szabadtéri szentélyeket.
A város vízellátását csővezetékkel oldották meg, a csövek lejtését úgy tervezték, hogy csak kb. 80%-ig teljenek meg vízzel, így a csövek nem repedtek szét a nyomástól.A Petrát felkereső turistákat elsőként három óriás sziklatömb, a Dzsin sziklák fogadják, majd egy egyiptomi hangulatú emlékmű, az Obeliszk sír. A következő látnivaló a Triklinium, ami egy szoba három lócával – ezt a helyet a nabateusok a halottak tiszteletére rendezett ünnepségre használták.
Kincsesház
Fotó: Shutterstock
A Petrába vezető út a Mars-béli hangulatot idéző Siq szurdokon halad keresztül, amely 1,2 km hosszú és helyenként 80-100 méter magas, szélessége azonban mindössze 2-3 méter. A szurdok végénél található a leghíresebb petrai építmény, a Kincsesház (Al-Khazneh), amelynek 40 méter magas és 25 méter széles hellenisztikus homlokzata olyan, akár egy filmes szuperprodukció díszlete. (Több híres film – Indiana Jones, Mortal Kombat, Transformers – néhány jelenetét is itt forgatták.) A nagyszerű állapotban fennmaradt épület kétszintes homlokzatát alexandriai faragványok és frízek díszítik, alatta az ásatások egy teljes szintet tártak fel, ahol sírkamrákat találtak.
Az ókori városközpont felé vezető úton a színház előtt van a Homlokzatok utcája, ahol több mint 40 nabateus sír található, melyek oromzatai asszír építészek munkái. A színházat a nabateusok vájták ki a hegyoldalból 2000 évvel ezelőtt. A 45 soros nézőtéren eredetileg 3000 ember fért el, de a rómaiak által helyreállított színház már 8000 férőhelyes volt. A 363-ban bekövetkezett földrengés a színházat annyira megrongálta, hogy egy részét lebontották.
Királysírok
Wadi Musa, Vádi Músza, azaz Mózes völgye
Fotó: Shutterstock
Petra egykori gazdagságát és dicsőségét leginkább a sírok sziklába vájt homlokzatai hirdetik. A legszebbek közé a hat királysír – Uneisu-sír, Uma-sír, Selyem-sír, Korinthoszi-sír, Palota-sír, Sextius Florentinus sírja – tartozik. Az egykori városközpont legimpozánsabb épülete a Kaszr el-Bint Faraún főtemplom volt, amelyet a nabateusok főistenei tiszteletére emeltek az 1. században. Egy domb tetején emelkedik az Ed Deir kolostor, melynek homokkőből épített falain színes csíkok húzódnak.