Ha kell, akár el is tüntethetik a kondenzcsíkokat az égboltról
Minimális közbeavatkozással tudnának javítani a helyzeten.
A repülőgépekből származó káros anyagok ugyan csak csekély százalékban (3,5%) felelősek az emberi tevékenységhez köthető globális felmelegedésért, egy kis változással a légiközlekedésben mérsékelhető lenne a kondenzcsíkokból származó szennyeződések mértéke. A megoldást már régóta keresik, és egy új kutatás szerint úgy tűnik, hogy egy egyszerű változtatással jócskán csökkenhet a repülőgépek környezetre gyakorolt negatív hatása.
Mik is azok a kondenzcsíkok?
Kondenzcsíkoknak nevezzük azokat a repülőgépekből származó felhősorokat, amelyek a motorok kipufogógázában lévő vízgőz kondenzációja (lecsapódása) és megfagyása során keletkeznek.
A folyamat során a 10-13 ezer méteres magasságban haladó repülőgépek üzemanyaga vízzé és szén-dioxiddá ég el, de az égéstermék a szén-dioxid mellett tartalmaz még kén- és nitrogén-dioxidot, valamint némi kormot is – a szén-dioxid így csupán nagyjából egyharmadát teszi ki a gépekből származó kibocsátásnak. A fent említett (káros)anyagok úgynevezett kondenzmagokként funkcionálnak, amik elősegítik, hogy a levegőben lévő párából felhő képződjön – a felhőképződéshez ugyanis mindig szükség van egy kondenzmagra és egy kondenzáló anyagra, ami jellemzően a víz.
Ahogy a QZ is írja, légköri jelenségek miatt ilyenkor jégrészecskék keletkeznek: a vízpára a szilárd szemcsékre tapadva és megfagyva hozza létre ezt a felhőszerű képződményt. Ezek a kondenzfelhők pedig elnyelve a sugárzásokat, melegítő hatást gyakorolnak környezetükre.
Áttörő kutatás
Fotó: Heritage Images / Getty
A holland Delfti Műszaki Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy vajon befolyásolná-e a káros anyagokkal teli kondenzcsík-képződést az, ha a repülők a megszokottnál alacsonyabban – tehát kevésbé meleg légkörben – közlekednének.
Ez alapján egy modellt is készítettek, ami bemutatja, hogy hogyan kéne közlekedniük a repülőgépeknek így. Ehhez közel hatmillió repülés adatait használták fel, amit a meteorológiai léggömbök globális hálózatából származó, a hőmérsékletre és a páratartalomra vonatkozó mérési adatokkal egészítettek ki.
Az eredmények azt mutatták, hogy a járatok mintegy felének elegendő lenne maximum 600 méterrel alacsonyabb magasságban repülnie ahhoz, hogy kiküszöböljék a kondenzcsíkok képződését.
Fotó: Eduardo Velazco Guart / Unsplash
A Qubit cikke szerint ugyan erről a megoldásról nem először lehetett hallani, ám a holland kutatók voltak az elsők, akik annak is utánajártak, hogy mennyivel több üzemanyagra lenne szükségük a repülőgépeknek a magasságváltoztatáshoz.
Egyes légitársaságok egyébként már tesztelik is tervet; az American Airlines például tavaly már 70 tesztrepülést hajtott végre a kondenzcsík-adatok figyelembevételével.
Ráadásul a jelentésük szerint így felére tudták csökkenteni a kibocsátást
Egyes légitársaságok is becsatlakoztak
Az Etihad Airways pedig már le is szerződött a SATAVIA nevű brit startuppal, mely együttműködés hatására a légitársaságnak a startup által szolgáltatott időjárási modellek segítségével sikerült kondenzcsíkmentes útvonalakat kialakítania.
Több mint száz tesztrepülést követően a SATAVIA eredményei szerint a kondenzcsíkok elkerülése tízszer nagyobb pozitív éghajlati előnnyel jár, mint amekkora kárt okoz a megnövekedett üzemanyag-használatból származó többletkibocsátás.
- Fenntartható városban szeretnél élni? Svédország tárt karokkal és betöltetlen állásokkal vár ›
- 2040-re „kihalhat" az utazás ma ismert formája ›
- Többmillió liter fenntartható üzemanyaggal fognak közlekedni az Emirates járatai ›
- Bárcsak tovább maradhatnánk: íme a világ 5 legszebb repülőtere 2023-ban! ›
- Több repülőterén még az idén bevezeti a biometrikus azonosítást az európai ország ›