Milyen veszélyek fenyegetnek ködben?

Elsősorban a kései reakcióink. Jó látási viszonyok mellett időben fel tudunk készülni a körülöttünk zajló eseményekre. De ködben ezeket nem látjuk, így jóval gyakoribbak a más járművekkel vagy állatokkal való ütközések, a hirtelen fékezések okozta balesetek. A legnagyobb veszély a kerékpárosokat és a gyalogosokat fenyegeti, akiket legtöbbször csak az utolsó pillanatban veszünk észre az úton. Emellett egy tényezőt tudtunkon kívül alá is becsülünk: a sebességünket. Amikor vezetünk, tudat alatt azért regisztráljuk az elsuhanó fákat és épületeket és észbe kapunk, ha túllépjük a megengedett sebességet. De ködben megszűnik ez a támaszunk és ott, ahol lassabban kéne haladnunk, a kelleténél gyorsabban hajtunk. Ezért ködben érdemes gyakrabban a sebességmérőre pillantani.

4 tipp a vezetéshez

1. Ne használjuk a távfényszórókat! Nem sokat segítenek és sokat ártanak a szembejövőknek. A ködös levegőben levő vízcseppek szétszórják a fényt, így inkább megvakítjuk magunkat és másokat is, semmint hogy jobban látnánk a reflektorokkal. Ilyenkor csakis a ködlámpát használjuk!
2. Ne fékezzünk és ne álljunk meg hirtelen! Lassítani olyan mértékben szabad, hogy azzal a többi jármű is számolni tudjon. Ha mégsem így teszünk, azt kockáztatjuk, hogy a mögöttünk haladó belénk szalad. Ugyanez érvényes megálláskor is – ha így szeretnénk tenni, autózzunk el a legközelebbi kútig, soha ne közvetlenül az országúton húzódjunk le a szélre.
3. Figyeljük a közlekedési jelzéseket! Bár ismerős vidéken a táblákat általában nem is tudatosítjuk, ködben jó szolgálatot tehetnek az olyan információk, hogy egy gyalogos-átkelőhely, egy kereszteződés vagy valamilyen korlátozás következik.
4. Halkítsuk le a rádiót és ne hagyjuk, hogy bármi megzavarjon vezetés közben! Ködben nehéz meglátni még a mentőszolgálat járműveit is, de ha nem fog szólni a rádió, legalább meghalljuk őket. Az természetes, hogy vezetés közben tilos kézbe venni a mobilt, de más hasonló elfoglaltságot se találjunk magunknak, például ne kapcsolgassuk a fűtést. Ködben minden egyes milliszekundum fontossá válhat az utakon.

Érdekességek a ködről

• A köd nagyjából 0,5 ml vizet tartalmaz köbméterenként. Vagyis ha egy olimpiai úszómedencét megtöltenénk köddel és hagynánk, hogy kondenzálódjon, kb. 1,25 liter vizünk gyűlne össze benne.
• Az olaszországi Piedmontében a ködöt a szőlőtermesztésben hasznosítják. Monferrata dombjai gyakran borulnak ködbe, ami azt eredményezi, hogy csak október végefelé szüretelnek itt. És a különleges helyi ködnek (nebbia) köszönhetően a bor íze is utánozhatatlan, nem véletlenül hívják nebbiolónak.

• Az amerikai függetlenségi háborúban George Washington használta ki a ködöt. 1776. augusztus 27-én, a Long Island-ért zajló csatában a hadserege vesztésre állt a britekkel szemben. Washington 9000 katonáját átvezényelte Manhattan irányába, s a britek a köd feloszlása után a várt haderő helyett csak annak hűlt helyét találták.

• A ködnek a sivatagi állatok túlélésében is fontos szerepe van. A sivatagban ugyanis szinte sosem esik. A chilei Atacamában például a 170 napnál is hosszabb száraz időszakok sem ritkák. A sivatag viszont gyakran borul ködbe, amit a helyiek csak camanchacának hívnak. Nagy, akár 40 m2-es hálókat szőnek, amelyekbe napi 66 liter vizet is fel tudnak fogni.
• A Föld legködösebb helye Newfoundlandon található. A helyi Grand Banks környékén a meleg Golf-áramlat a hideg Labrador-áramlattal találkozik. Ezáltal pedig köd keletkezik, mintegy 200 alkalommal évente.