A legtöbben, ha egy szív alakú tavat látunk, a fejünkben először nem negatív gondolatok járnak. A Spirit-tónál, mely az Egyesült Államok Washington tagállamának délnyugati részén rejtőzik, egykor úszók, vitorlázók és halászok sokasága gyűlt össze, mára viszont szigorúan tilosak az ehhez hasonló tevékenységek.
Portland és Seattle városai között, Washington tagállam délnyugati részén helyezkedik el a világ egyik szívet formázó tava. Ugyan mára már a műholdképek is ezt az alakot mutatják, a Spirit-tó formája nem mindig volt ilyen romantikus.
(Videó: NASA Earth Observatory)
A tó a Gifford Pinchot természetvédelmi terület, valamint a Szent Ilona-hegy (Mount St. Helen) találkozásánál húzódik és egészen 1980-ig egy népszerű turisztikai desztináció volt, amit a strandolók és halászok is egyaránt szívesen látogattak. Ebben az időben még cserkésztáborokat is szerveztek területére és kunyhók sokasága tűzdelte partjait.
Azonban 1980 májusában minden megváltozott, ugyanis ekkor tört ki a Szent Heléna vulkán.
Fotó: NASA
A katasztrófa egy 5,1-es erősségű földrengéssel indult, aminek hatására a vulkán északi szárnyán a világ egyik legnagyobb földcsuszamlása ment végbe. A vulkán ezt követően tört ki, ami közel 60 méterrel emelt a talaj szintjén – a Spirit-tó vize pedig átmenetileg kifolyt a medréből.
A víz azonban fokozatosan visszacsordult a törmelékek tetejére, létrehozva ezzel a ma ismert szélesebb, sekélyebb és szív alakú tavat. A törmelékek között számos kidőlt fa is volt, amiknek törzsei a víz felszínén úszva máig emlékeztetnek mindenkit a közel 45 évvel ezelőtt történt katasztrófára.
A természetmérnőkJim Gawel elmondása szerint a kitörést követően a tó mintegy 70 százalékát ezek a rönkök borították, azóta persze ezek közül sok a tó fenekére süllyedt. Mára nagyjából a tó 20 százalékát foglalják el ezek a farönkök, amik időjárás függvényében az északi és a déli part között utazgatnak – olvasható a NASA írásában.
A vulkánkitörést követően érthető, hogy a Spirit-tó megszűnt turisztikai célpontnak lenni, a tudósok számára viszont annál lényegesebb helyszínné alakult. A kutatók egyfajta természetes laboratóriumként tartják fenn a vulkánkitörések után keletkezett tájak helyreállításának tanulmányozására.
Őket különösen érdeklik a felszínen lebegő rönkök és persze az ezáltal kialakult ökoszisztéma is:
„Több tónak lenne ehhez hasonló rönkszőnyege, ám a fadarabokat rendre el szokták távolítani a mederből rekreáció, illetve fakitermelés céljából”
– mondta Gawel.
- A legveszélyesebb természeti csodák a világon, ahol figyelnünk kell, hova lépünk ›
- 4 vulkántúra, ha a hétvégi kirándulások alatt már a pulzusod sem emelkedik ›
- Közel 200 éve nem tudják eldönteni, kihez tartozik a Földközi-tenger rejtélyes vulkánja ›
- Veszélybe került a világ legnagyobb, víz alatti vízesése ›
- A Himalája rejtélyes tava, amiben csontvázak százait találták meg ›